A parlament ma megkezdi, és a tervek szerint a jövő héten lezárja a szocialisták nyilvánosságjavaslatainak általános vitáját. A nem közszereplők állambiztonsági aktáit is megnyitó, illetve a máig titkos ügynökjelentések feloldását célzó indítványt, valamint az ezt megalapozó alkotmánymódosítási elképzelést valamennyi párt fenntartásokkal fogadta.

Az MSZP csomagjának egyik fontos eleme a "civilek", tehát a közszerepet be nem töltő volt ügynökök leleplezése, jelentéseik közzététele az interneten (beleértve a Horthy-rendszer ügynökeiét is). A másik kiemelt pont: a máig titkos, tehát a titkosszolgálatok kezelésében maradt állambiztonsági anyagok felülvizsgálata. Mellesleg: ma jár le az a kötelező törvényi határidő, amit a titkosszolgálatok nyolcvanas évekbeli állambiztonsági anyagainak átadására szabtak.

A koalíciós partnernek vannak kifogásai. Az SZDSZ támogatná a szocialisták elképzelését, ha az MSZP nem ragaszkodna az alkotmány kiegészítéséhez. Erre a szocialisták szerint azért lenne szükség, mert a nem közszereplők személyes adatainak nyilvánosságra hozatala máskülönben az alkotmányba ütközne. A liberálisok szerint viszont ez megoldható volna a hatályos törvényi keretek között is. Az SZDSZ másik követelése, hogy bízzák civilekre az iratok felülvizsgálatát, és az e célra felállítandó testületbe a kormány - szemben azzal, amit az MSZP javasol - ne delegálhasson tagokat. Úgy tudjuk, a szocialisták ebben hajlandóak lennének engedni - egyébként Horváth Balázs független képviselő is éppen ilyen irányú módosítást nyújtott be -, főleg akkor, ha a liberálisok cserébe letennének saját, az átvilágítást kiterjesztő javaslatukról. Erről az indítványról még a D-209-es ügy kirobbanása után állapodott meg a koalíció, ám az MSZP végül "kihátrált", és a javaslat elutasítására kényszerítette a liberálisokat. Ezt az indítványt az ősszel "leporolta" az SZDSZ, és ennek újbóli felbukkanása késztette végül is az MSZP-t arra, hogy saját javaslattal álljon elő, elébe vágva ezzel az újabb, igencsak kínos vitáknak. A liberálisok "alkotmányvédő" álláspontjának érvényesülése megszüntetné a kétharmados kényszert, vagyis kiküszöbölné azt, hogy az ellenzék által feltételül szabott szankciókról kelljen tárgyalnia a koalíciónak.

A parlamenti ellenzék a kormánypárti elképzelések célját támogatja ugyan, de a konkrét javaslatokról már megoszlik a jobboldal véleménye. Még a bizottsági szavazásokon sem volt egyértelmű az álláspontjuk, bár Kövér László (Fidesz) a minap kategorikusan elutasította a támogatás lehetőségét. Az ellenzék saját javaslatokkal állt elő, s ezek részben "ütik" a koalíciós csomagot. A Fidesz és az MDF az alkotmányban mondaná ki az állambiztonsági múlt és a közhatalom-gyakorlás összeférhetetlenségét. Az állambiztonsági szerveken kívül pedig a teljes pártállami igazgatás aktáit is megnyitnák. E tekintetben tovább mennének, mint a szocialisták. Büntetőjogi következmények terhe mellett köteleznék továbbá az állambiztonsági anyagok jogtalan birtoklóit azok beszolgáltatására. A titkos anyagok felülvizsgálatát a két ellenzéki párt is szorgalmazza, csakhogy ezt a Fidesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízná. A koalíció viszont erről éppúgy nem akar hallani, mint az ügynökmúlt szankcionálásáról.

Tehát már mindegyik fél kijelölte a kereteket. Forrásaink az ellenzék és a kormánypártok között kizárják, a koalíción belül viszont borítékolják a kompromisszumot. Akármilyen megállapodás születik is, a végső szó mindenképpen az Alkotmánybíróságé lesz.

A szocialisták törvényjavaslata a nem közszereplõk állambiztonsági aktáit is megnyitná