A Deutsche Telekom bonni székházában rendezett nagyszabású konferencián csaknem ötszáz meghívott vett részt. A rendezvény célja az volt, hogy a már Magyarországon levő német nagyvállalatok után a kis- és közepes cégek figyelmét is felhívja hazánkra. (A 12 milliárd euró értékű német befektetés 70 százalékát a nagyvállalatok adják.) Schröder kancellár korábbi, a német cégek külföldi befektetései elleni kirohanását némiképp módosítva elismerte: az Audi magyarországi beruházása nagyban hozzájárul az autógyár németországi eredményességéhez.

Hasonló pozitív hangnemben nyilatkozott a Deutsche Telekom magyarországi befektetéséről, a Matávról is. - A külföldi beruházások nem minden esetben veszélyeztetik a német munkahelyeket, bár sokan szeretnek erre hivatkozni - különösen, hogy a német munkanélküliek száma meghaladja az ötmilliót. Az ilyen előítéletek ellen fel kell lépni, hiszen a németországi termelést is bizonyos esetekben csak úgy lehet fenntartani vagy bővíteni, hogy a vállalatok bizonyos tevékenységeket külföldre telepítenek - fogalmazott Schröder, aki a magyar-német együttműködés jövőjét a kutatás-fejlesztésben és a nagy technológiaigényű szektorokban látja.

Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta: természetes folyamat, ha a német tőke Kelet-Európa felé, a magyar pedig délre, a Balkán felé irányul, hiszen ott lehet versenyképes. A négyszázalékos növekedést produkáló magyar gazdaság egészséges szerkezetű, az infláció alacsony - reklámozta a hazai befektetési környezetet a német vállalkozók előtt a kormányfő. Budapest azt tervezi, hogy 2006-2013 között 60-70 milliárd eurót fordít fejlesztésekre, amivel olyan fejlődést indít el, mint amilyen utoljára jó száz évvel ezelőtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt. A kérdés az, hogy ki ül fel erre a vonatra? - tette fel a költői kérdést Gyurcsány.

Schröder német kancellár és a magyar kormányfõ a bonni fórumon