"Nagyon csinos: alakja olyan karcsú, amilyeneket a divatlapokban szoktak rajzolni" - ez a meglehetősen profán jellemzés meglepő módon egy pap ügynöki jelentésében olvasható, amely a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya számára készült 1977-ben. A "célszemély" Bulkai Margit volt, aki a Bulányi György piarista szerzetes nevével fémjelzett Bokor katolikus bázisközösségi mozgalom tagjaként hívta fel magára a figyelmet. A "Poló" fedőnevű pap igazi neve a Történeti Hivataltól kikért dokumentumokban nem szerepel, de Bulkai Margit pontosan tudja, ki az illető: az akkori terézvárosi káplán.

A jelentések tanúsága szerint a titkosszolgálat igyekezett megakadályozni, hogy a házasságra készülő Bulkai Margitot a templomi esküvőn Bulányi György adja össze jövendőbelijével. Ez sikerült is. Már postázták a meghívókat, amikor kiderült: az Állami Egyházügyi Hivatal nem járul hozzá, hogy Bulányi vezesse a szertartást.

Veres András katolikus püspök - idősebb papok elbeszélései alapján - úgy nyilatkozott, hogy az úgynevezett beépített emberek többségéről a paptársak tudták, hogy jelentéseket készítenek. Egyiküknek sem kell nagy nyilvánosság előtt elnézést kérnie, hiszen - tette hozzá Veres püspök - "nem a társadalom, csak esetleg néhány társuk ellen vétettek".

Bulkai szerint a példája is bizonyítja, hogy a papok esetenként a hívekről is jelentettek. Ami a retorziókat illeti: előbb neki, aztán férjének is bevonták az útlevelét, és csak tizenkét év múltán kapták vissza. Bulkai Margitot addigi munkahelyéről sokkal rosszabb körülmények közé helyezték át, a férje pedig nem kapott erkölcsi bizonyítványt.

Továbbra is kérdés, hogy a szocializmus idején hány egyházi személy működött együtt a titkosszolgálattal. Máté-Tóth András katolikus teológus A II. Vatikáni zsinat és a magyar elhárítás című tanulmányában azt írja, hogy az ügynökként beszervezett papok száma az ötvenes évek végén 171 volt. Máté-Tóth tanulmányából kiderül, hogy a hatvanas években tartott II. Vatikáni zsinatra kiutazó magyar delegációk is hemzsegtek a beépített emberektől. Mint arról beszámoltunk: Adriányi Gábor Németországban élő egyháztörténésznek birtokában van egy általa megbízhatónak minősített katolikusügynök-lista, amelyet azonban egyelőre nem kíván nyilvánosságra hozni. A listán név szerint, fedőnevekkel együtt 64 személy található.

Gyulay Endre szeged-csanádi püspök - arra hivatkozva, hogy Veres András már ismertette az egyház álláspontját - nem kívánt hozzászólni az ügynökvitához. Gyulay négy évvel ezelőtt lapunknak úgy nyilatkozott: a püspöki kar tagjait a pápa komoly körültekintés után nevezi ki, ahhoz tehát, hogy a magyarországi egyház vezetőit átvilágítsák, a pápa kezdeményezésére lenne szükség. Ennek azért is csekély az esélye, mert azok a személyek, akik a Kádár-korszakban esetleg kifogásolható szerepet játszottak, koruknál fogva már nem befolyásolják jelentősen az egyház életét. A hierarchia alacsonyabb szintjein előfordulhat, hogy a pártállammal együttműködő papok még mindig a helyükön vannak, de előmenetelre nincs reményük.

Horváth Balázs, az Antall-kormány első belügyminisztere lapunknak elmondta: Németh Miklóstól annak idején Göncz Árpád és Antall József mellett ő kapta meg a szóban forgó listát, s az valóban több mint száz nevet tartalmazott. A lista hitelességéről azonban a mai napig nincs meggyőződve, hiszen azon olyan személyiségek is vannak, akikről elképzelhetetlennek tartja, hogy ügynökök lettek volna. Hozzátette: a felsorolásban valóban szerepeltek képviselők, egyházi méltóságok, újságírók, valamint számos művész és a tudományos élet jeles alakjai is. Horváth Balázs ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy Antall József - miként azt fia a Népszavában nyilatkozta - valóban jelentéseket íratott volna az általa ismert ügynökökkel arról, hogy kit hogyan szerveztek be. A Népszavának nyilatkozva lényegében ugyanígy minősítette az ügynöklistákat Boross Péter volt miniszterelnök is. (T. Á.)