Horváth Balázs volt belügyminiszter lapunkkal közölte: a listát, amelyet szerinte manipuláltak, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és ő maga is megkapta.

Parlamenti képviselőinek, országos és megyei vezetőinek átvilágítását kezdeményezte az MDF - jelentették be a párt politikusai az állambiztonsági szaklevéltár előtt tegnapi tájékoztatójukon. Herényi Károly frakcióvezető és Csáky András képviselő benyújtotta a levéltárnak a frakciótagok névsorát annak érdekében, hogy kiderüljön: együttműködtek-e az állambiztonsági szolgálatokkal. A két politikus ezt követendő példának tartja a többi párt számára is. Az MDF fenntartja: meg kell tisztítani a közéletet az egykori ügynököktől, miként ők is megtisztították a frakciót a gyanúba keveredett Boros Imre volt tárca nélküli minisztertől.

Csáky András szerint ügynökügyben felelőtlen politikai játék zajlik, aminek során "ártatlan embereket próbálnak majd meghurcolni". A párt a Fideszhez hasonlóan azt javasolja: kötelezzék az állambiztonsági iratok jogtalan birtoklóit a papírok átadására, büntetőjogi szankciók terhe mellett. Erről a hatályos törvény is rendelkezik, igaz, szankciók nélkül. Az ellenzéki javaslatok elfogadása esetén a szaklevéltárba kerülhetnének annak az ügynöklistának a példányai is, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek, még 1990-ben. Ez a lista Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia szerint mintegy száz nevet tartalmaz. A Népszavának adott tegnapi interjújában beszélt is a listáról. "Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok" - fogalmazott. Szavai szerint az első szabadon választott parlamentnek mintegy 50-60 képviselője volt érintett.

Ha valóban 50-60 képviselő volt ügynök az első ciklusban, ahogy azt Antall Péter állítja, az megmagyarázhatja, miért csak 1994-ben, az első ciklus utolsó parlamenti ülésnapján fogadták el az átvilágítási törvényt.

- Antall József ügyelt rá, hogy környezetében ne legyenek III/III-asok. A kémelhárítást és a felderítést mindig külön kezelte - mondta Antall Péter. - Ha valakiről mégis kiderült a környezetében, hogy a belső elhárításnak dolgozott - mint például jó barátja, Kiss György -, akkor kizárta "bizalmasi köréből". Az interjúban Antall József fia kétségesnek nevezte, hogy a teljes feltárás megoldható volna, mivel "minden kormány garázdálkodott a dokumentumok között. Tudok iratokról, amelyek megvoltak 1990-ben, de 1998-ban már nem" - mondta.

Ezt az állítást részben alátámasztja egy szintén tegnapi sajtóhír: a Délmagyarország szerint az állambiztonsági szolgálatok szegedi dokumentumainak 99 százalékát 1990 januárjában megsemmisítették, ugyanakkor ezek egy részének Budapesten nyoma maradt (ez egyúttal alátámasztja azt a több szakértő által is osztott véleményt, hogy az iratmegsemmisítés nem lehetett teljes). Három egykori III/III-as tartótiszt azt mondta a lapnak: 1989-ben a megye legfontosabb célszemélye volt Ilia Mihály irodalomtörténész, Király Zoltán televíziós újságíró, Pordány László egyetemi tanár, Balogh László operatőr és Csapó Balázs üzletember. A tisztek tartanak attól, hogy a múltjuk nyilvánosságra kerül, mivel "az emberek reakciója kiszámíthatatlan".

A Political Capital (PC) honlapjára a minap felkerült Szita Károly kaposvári polgármester neve is. Kollár György, Szita ügyvédje vitatja ennek jogszerűségét, és a PC-nek küldött levelében figyelmeztetett: ügyfele "a leghatározottabban cáfolja ügynökmúltját", az arról szóló dokumentumok hitelességét pedig vitatja. Ungváry Krisztián történész azt válaszolta: Szita nevét azért szerepeltetik az ügynökök listáján, mert ez a levéltári iratokból egyértelműen következik. "Amenynyiben csak a beszervezési karton jelent volna meg, még vélelmezhetném, hogy tévedésről van szó, (...) azonban nemcsak a 6-os karton, hanem a jelentései is fellelhetőek. Sőt tartótisztjének neve is közismert" - közölte a történész.

Nyilvánosság elõtt