És ha iskolabuszt lőnek ki?
Nem éheznek meg, nem félnek, nem felejtik el a parancsot. Az se érdekli őket, ha a mellettük lévő bajtársukat találat éri - lelkendezett a Pentagon egyik illetékese. Az első robotkatonák a tervek szerint már áprilisban megjelennek Irakban. Egyelőre még nem kell két lábon járó, saját döntéseket hozó androidokra gondolni, csupán a tűzszerészek által már rutinszerűen használt kis lánctalpasokat szerelik fel percenként ezer lövedék kilövésére képes géppuskával. A jelképes ravaszt emberi ujj húzza meg - az első frontvonalba kerülő robotok még távirányítással működnek.
Az amerikai tervek szerint a gépkatonák már tíz éven belül komoly erőt fognak képviselni. A Jövendőbeli Harci Rendszerek nevű, 127 milliárd dolláros program az Egyesült Államok történetének legnagyobb hadiipari megrendelése. A legnagyobb probléma nem műszaki, hanem etikai: rábízható-e az emberélet egy gép döntéseire, és ki lesz a felelős, ha a robot tévedésből tank helyett egy gyermekeket szállító autóbuszt semmisít meg? Másrészt a saját veszteség nélkül megvívható háború lehetősége lejjebb szállítaná a politikusok "agressziós küszöbét".
A méregdrága robotok legnagyobb vonzereje éppen olcsóságukban rejlik. A Pentagon 653 milliárd dollárnyi nyugdíjjal tartozik a veteránoknak. Egy-egy katona élete során négymillió dollárba kerül, míg a robot ennek tizedébe - és biológiailag nem öregszik. Másrészt nagyon messze még az idő, amikor az ember valódi gondolkodásra képes gépet készít majd. Az iRobot cég egyik gyártmányát ellenben már most bárki megvásárolhatja: e sorok írása közben is itt köröz a szobában a Roomba nevű önjáró robotporszívó.