Vezetőinek átvilágítását kéri az MDF

Az MDF pénteken kezdeményezte a párt országgyűlési képviselőcsoportjának, elnökségének és a megyei választmányok elnökeinek átvilágítását. Antall József fia közölte: az 1990-es ügynöklista minden pártot érintett.

Az MDF álláspontja szerint, aki az ügynökkérdést meg akarja oldani, "az először saját magát világíttassa át" - közölte Herényi Károly frakcióvezető az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára előtt tartott sajtótájékoztatón, mielőtt Csáky András (MDF) országgyűlési képviselővel együtt leadta azon MDF-es képviselők listáját, akikről tudni szeretnék, hogy kapcsolatban álltak-e a volt állambiztonsági szervekkel.

"A közéletet meg kell tisztítani azoktól a személyektől, akiknek bárminemű kapcsolata volt a korábbi titkosszolgálatokkal", ami egy egyszerű összeférhetetlenségi szabály törvénybe iktatásával megoldható - hangsúlyozta Csáky András.

Antall Péter: minen pártot érintett az ügynöklista

Körülbelül száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek az 1990-es kormányváltás idején; a listán minden pártból szerepeltek képviselők - közölte egy pénteki napilapnak adott interjúban Antall József fia.

"Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok" - közölte Antall Péter, az Antall József alapítvány kutatási igazgatója a Népszavában megjelent interjúban arról a listáról, amelyet mint mondta, édesapja hozott haza.

Kifejtette: téves az a feltételezés, amely szerint a rendszerváltás utáni első országgyűlés képviselőinek 60-70 százaléka ügynök lett volna.

"Összesen 50-60 képviselő volt érintett, minden pártból, vegyesen" - mutatott rá Antall Péter, hozzáfűzve, hogy a listát édesapja az 1990-es kormányváltás idején, április-május körül kapta meg. Antall József álláspontja az volt - mondta, hogy "mi mindent elolvashatunk és nem beszélhetünk róla".

Úgy fogalmazott: "minden kormány garázdálkodott a dokumentumok között. Tudok iratokról, amelyek megvoltak 1990-ben, de 1998-ban már nem".

A volt miniszterelnök fia közölte, nem tartja szerencsésnek a nyilvánosságot, mivel egyetlen ország sem lehet meg ügynökhálózat nélkül. "Ügynökhálózat nélkül nincs terrorelhárítás, nincs szervezett bűnözés elleni küzdelem se" - mondta.

Az ügynöktörvény tervezett módosításával kapcsolatban azt mondta, attól tart, hogy "akinek jó kapcsolatai vannak, az nem fog fönnakadni".

Arra a kérdésre, hogy mit tud a lista sorsáról, figyelembe véve, hogy Horváth Balázs egykori belügyminiszter korábban például azt mondta, neki megvan ez a lista, Antall Péter azt válaszolta, hogy a volt tárcavezető "sokat tud, sok minden meg is lehet neki." A kormányváltás után "én, amit találtam, mielőtt kiköltöztünk a kormányrezidenciáról, megetettem az iratmegsemmisítővel" - mondta.

"Nem hiszem. Nem hiszem, hogy ez az anyag iktatva lett volna" - jelentette ki arra a kérdésre, hogy Demeter Ervin fideszes képviselő a napokban annak lehetőségéről beszélt: a lista a Miniszterelnöki Hivatalban is meglehet.

Arra kérdésre, hogy pártja, az MDF és a Fidesz is egyetért a nagyobb nyilvánossággal, sőt szankcionálnák, ha közszereplőkről derülne ki, hogy érintettek, azt mondta, a kezdeményezést akkor támogatná, "ha a hivatásosokra, a műveleti feladatokat irányítókra és az egykori pártvezetőkre is vonatkozna".

Arra az újságírói megjegyzésre, hogy Boross Péter volt miniszterelnök két éve egy konferencián azzal dicsekedett, ő maga titkosította a szolgálati iratokat, Antall Péter kijelentette: úgy gondolja, a politikusnak igaza volt. "Ebből nem lehet jól kijönni. Se a baloldalnak, se a jobboldalnak". (MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.