A két órán át tartó tanácskozás végén kihirdetett eredmény szerint 25 testületi tag szavazott bizalmat a jelöltnek, míg öten megválasztása ellen voksoltak. A társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratórium kevéssel azt követően ült össze, hogy a pártok javasolta személyekből álló elnökség délelőtt épp a szükséges számú szavazattal állított jelöltet a tisztségre.

A Ki kicsoda című biográfia 2004-es kiadása szerint Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. Szülővárosa bábszínházában kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként, szerkesztőként. Ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban.

1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője. Munkásságát 1999-ben Európa- és Tamási Áron-díjjal ismerték el.

Saját arculatú, markánsan nemzeti, össznemzeti jellegű kulturális-művészeti csatornát kíván a Duna Televízióból létrehozni a közszolgálati médium újonnan megválasztott elnöke, aki még nem kívánt nyilatkozni az általa tervezett szervezeti és személyi változásokról.

Cselényi László azt mondta, célja, hogy a csatorna ne akarjon igazodni más, kereskedelmi televíziókhoz. Szeretné, ha a Duna TV "nem akarná az életet, annak minden porcikájában leutánozni és tükrözni, hanem eldöntené végre, hogy mi legyen". Fontosnak nevezte, hogy "belföldön is nagyon szeressék" az egyébként a határon túli magyarságért létrejött adót.

"Régiókban szeretnék gondolkodni, felzárkóztatásban, ha úgy tetszik, pacifikálásban. Szeretném, hogyha a Duna Televízió - miközben hangsúlyozottan magyar és nemzeti televízió - egyben a világ minden táján élő elnyomott és kisebbségi sorban élőknek is egyfajta védőbástyája lenne" - mondta, megemlítve, hogy eddigi tévés munkásságának zömében a kisebbségek védelmével foglalkozott.

A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a közszolgálati médiumok - a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - részvénytársaságainak elnökét pályázat alapján titkos szavazással választja négy évre a kuratórium. A megbízatást a kuratórium egy ízben pályázat kiírása nélkül meghosszabbíthatja a megbízatás lejártától számított további négy évre.

(MTI)