Budapesten a „második szuperhatalom” képviselői

A kereskedelmi korlátok egész világra kiterjedő lebontása a fejlett országok óriáscégeinek és leggazdagabb rétegének jólétét fokozza tovább – ez a meggyőződés az alapja a Seattle to Brussels Network (S2B) elnevezésű páneurópai hálózatnak. A civil szervezetekből álló hálózat a Védegylettel közösen először szervezett Kelet-Európában találkozót, amelyre a kontinens tizenhét országából érkeztek Budapestre.

A S2B hálózat az 1999-es Seattle-i tüntetésről kapta a nevét, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO konferenciáját és a város megszokott nyugalmát is látványosan megzavarta. Az S2B háromnapos, budapesti konferenciájának az volt a célja, hogy kidolgozzák a stratégiájukat a Kereskedelmi Világszervezet decemberre esedékes csúcstalálkozójára. A Hong Kongban tartandó miniszteriális csúcs célja pedig a kereskedelmi liberalizáció további kiterjesztése, amit az S2B ugyanúgy szeretne meghiúsítani, mint 2003-ban a cancúni tárgyalásokat.

A civil szervezetek lobbizásának jelentős szerepe volt abban, hogy a szegény országok egy csoportja Cancúnban visszautasította a Kereskedelmi Világszervezetben körvonalazódó megállapodást. Ez inspirálta a New York Timest arra a szállóigévé vált megállapítására, hogy a világban két szuperhatalom van, az Egyesült Államok és a nemzetközi civil hálózat.

A S2B hálózat az egész világra kiterjedő Our World is Not For Sale (A Világ Nem Eladó!) hálózat része. Az utóbbinak minden kontinensen és országban vannak szervezetei, amelyek megpróbálják a saját kormányukat és törvényhozásukat meggyőzni arról, hogy a neoliberalizmus nem szolgálja az érdeküket.

Például a mezőgazdaságban szerintük a liberalizáció azt eredményezi, hogy a kistermelők kiszorulnak a piacról a multinacionális cégek javára – mondta a NOL-nak Erik Wesselius, a holland Corporate Europe Observatory munkatársa. - A nagy cégek olcsón termelnek, csakhogy közben milliók válnak munkanélkülivé, mivel a fejlődő országokban sokan élnek mezőgazdaságból.

A kereskedelmi liberalizációra fel kell készülniük ezeknek az országoknak, azonban nincs rá módjuk, mert a Kereskedelmi Világszervezetben és a kétoldalú tárgyalásokon az Európai Unió és az Egyesült Államok agresszívan próbálja rájuk kényszeríteni az akaratát. A szegény államok gazdaságára ez olyan konkurenciát szabadít, amely lerombolja a gazdaságukat és kiszolgáltatottá teszi őket – tette hozzá Wesselius. Arra is emlékeztetett, hogy a fejlett nyugati államok korábban maguk is védték az iparukat, mezőgazdaságukat, ettől lettek ilyen erősek. A mostani erőviszonyokat azzal jellemezte, hogy Belgium részesedése a világkereskedelmeből kétszer akkora, mint indiáé és braziliáé együttvéve.

Az EU itthon azt kommunikálja a választóinak, hogy a liberalizációval a szegény országoknak akar segíteni, valójában ez saját érdekeit, elsősorban a multinacionális cégeket szolgálja – állítja Marc Maes, a belga National Coalition of Development Organisations képviselője. Mint a NOL-nak elmondta, a hálózat tagjai most megpróbálják felhívni a nemzeti parlamentek figyelmét arra, hogy Brüsszel kivette a kezükből a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások irányítását és mindez már rég nem szolgálja a nemzeti gazdaságok érdekeit.

A Kereskedelmi Világszervezet tárgyalásai valójában nem olyan megbeszélések, ahol a közös érdekeket próbálják megtalálni, hanem ahol az EU és az USA lényegében a gyarmatosítás burkolt formáit próbálja egyezmények formájában beadni a szegény államoknak – állította a két szakértő.

Az előkészületben lévő egyezmények a közszolgáltatások világméretű privatizációjához fognak vezetni – mondták. – Ez szerintük azt jelenti, hogy az oktatástól a műsorszóráson át az ivóvízhálózatig minden magánkézbe kerülhet, aminek ma még ismeretlenek a következményei. De ha a későbbiekben kiderülne, hogy a privatizáció mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor szinte lehetetlen lesz kihátrálni belőle – állították. Példaként említették, hogy Nagy-Britanniában visszaállamosítják a vasúti szolgáltatásokat, mindez a jövőben nem lesz könnyű, ha a liberalizációs egyezmények életbe lépnek.

A közszolgáltatások privatizációjával külön rendezvény foglalkozott az elmúlt héten, amelyet ugyancsak a Védegylet tartott. Scheiring Gábor szervező szerint már Magyarországon is vannak példák arra, hogy a közszolgáltatásokat az állam piaci szellemben kezeli: a falusi posták bezárása már ennek a logikának a következménye. Scheiring közlése szerint körülbelül 80 ember vett részt a közszolgáltatásokról tartott kurzusokon, amelyeket nemzetközi szakértők tartottak civil szervezetek aktivistái számára.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.