Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Köszönjük, hogy átirányította levelünket Göncz Kinga miniszter asszonynak, és Göncz Kinga miniszter asszonynak is meg fogjuk köszönni, hogy továbbította levelünket Gábor Edina helyettes államtitkár asszonynak. Megjegyeznénk azonban, hogy a levelek átirányítására, továbbítására a Magyar Postát tartják fenn az adófizetők – köztük azok a fiatal felnőttek, akik szabadidejükben nem pálinkával és sörrel, hanem füves cigarettával kapcsolódnak ki. A magyar kormánytól ellenben azt várjuk, hogy ne hárítson, és ne eltereljen, amikor a drogproblémáról kezdeményezünk egyeztetést.

Nem véletlen elírás, hogy Önt tüntettük fel címzettként levelünkön. Nekünk ahhoz a miniszterelnökhöz vannak kérdéseink, aki a végső szót mondja majd ki a készülő drogtörvénnyel kapcsolatban. Ha a magyar kormányfő nem kíván konzultálni a drogfogyasztók érdekeit képviselőkkel, annak – véleményünk szerint – két oka lehet:

1. Hazánk jelenlegi kormánya, elődeikhez hasonlóan, nem vesz tudomást arról a tényről, hogy a hatályos törvény minden harmadik 18 éves fiatalt börtönbüntetéssel fenyeget;

2. Tökéletesen tisztában vannak a kábítószer-használók életével, mert a kormány köreiben is előfordulnak fogyasztók, akik kellőképpen artikulálják véleményüket. Ez esetben kérjük, jelentkezzenek a Kendermag Egyesületnél, nyitottak vagyunk, nem mi leszünk, akik feljelentik őket, de fontos tudnunk, hogy képviseli valaki 600 ezer magyar állampolgár érdekeit.

Ön a minapi beszédében arra hivatkozott, hogy a „változás kiszámíthatóságában” hisz és nem a „mozdulatlanság nyugalmában”. Úgy gondoljuk, a drogpolitika egy olyan terület Magyarországon, ahol évek óta senki nem mer „nemet mondani féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra.” Nyilvánvaló hazugság ugyanis az, hogy a drogfogyasztók büntetőjogi eljárással, vagy kényszerkezeléssel való fenyegetése akár fikarcnyit is csökkentené azon fiatalok arányát, akik kísérleteznek az illegális szerekkel, vagy helyrehozná a drogfüggőség által tönkretett életeket. Sajnos ezeket az életeket gyakran éppen a szigorú törvények teszik tönkre. Úgy véljük, az Ön fiatalsága sem annyira távoli még, hogy ne emlékezne arra, mit jelent egy kamasz számára a kísérletezés, és mennyire hatástalan az öncélú, merev tiltás. Ha tehát nem emeli fel szavát a drogfogyasztók büntetőjogi üldözése ellen, azt csak egy dologgal magyarázhatjuk: Ön nem mer tenni azért, hogy több százezer fiatalt ne hurcoljanak meg.

Nem tartjuk őszinte kezdeményezésnek a Fiatal Baloldal által meghirdetett „Drogferencia” rendezvényt sem, mivel még öt nappal az esemény előtt sem tudták megmondani a szervezők, hogy kik, miről és hogyan kívánnak beszélni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy jelenleg egyeztetés alatt áll, hogy „vezető politikusaink elmondják, hogy kell gondolnunk a drogtörvényre”. Ebből kifolyólag okkal feltételezhetjük azt, hogy ez egy üres kommunikációs stratégiai fogás, amely azt a látszatot akarja kelteni, hogy a kormány érdemi párbeszédet folytat a civil szervezetekkel. Mi tudjuk, ez nem így van.

Őszintén sajnáljuk, hogy nem nyitott a valós párbeszédre. Ha figyelemmel követné a drogfogyasztás alakulását Magyarországon, tudná, hogy a szavazópolgárok 11,4 százalékának érdekében próbáljuk érvényre juttatni akaratunkat. Az ő érdekükben cselekszünk, valós célokért, valós lendülettel.