Az Ausztráliában kitalált eljárás lényege, hogy a szénhidrogén-alapú műanyagokat - például a polietilént, a polipropilént és a polisztirolt - magas hőmérsékleten újra szénhidrogénné, azaz teljesen tiszta dízelolajjá alakítja. A végtermék környezetvédelmi tulajdonságai alapján biodízelnek tekinthető, mivel megújuló energiaforrásból készül, és gyakorlatilag kénmentes. Az üzemanyag a jelenleg használatos dízelmotorokban átalakítás nélkül alkalmazható, hasonlóan a jobb minőségű növényi biodízelekhez.

A technológiát kidolgozó ausztrál cég Japánban eddig hat, műanyagból - csomagolási fóliákból, italosflakonokból és szigetelőanyagokból - üzemanyagot gyártó készüléket telepített. Az első tapasztalatok kedvezőek: a dízelgyártáshoz nincs szükség a műanyagok költséges válogatására és tisztítására (ez a két lépés az égetésen kívül minden más korábbi hasznosítási eljárás előfeltétele), és nagyon magas a feldolgozás hatásfoka: 10 tonna műanyagból 9,5 tonna dízelolaj képződik. Európában eddig három ország, Spanyolország, Írország és Nagy-Britannia kötött szerződést a plasztikdízel-gyártó üzemek telepítésére. Az ausztrál vállalat magyarországi képviseletén kérdésünkre elmondták: szóba került a technológia magyarországi meghonosítása is, ennek azonban - a legtöbb EU-tagországhoz hasonlóan - az adórendszer szab gátat. Ahogy a hulladékból üzemanyag lesz, az - függetlenül az eredetétől - jövedékiadó-kötelessé válik, ami csökkenti a termelés jövedelmezőségét, és növeli a beruházások megtérülési idejét.

Az EU-ban eddig csupán a növényi alapanyagú biodízelek kaphattak jövedékiadó-kedvezményt, s emiatt a plasztikdízel-üzemek csak ott lehetnek életképesek, ahol valamilyen formában támogatják a beruházást vagy (a feldolgozott hulladék arányában) a működtetést. Annak ugyanakkor elvileg nem lenne akadálya, hogy Magyarország, vagy egy másik uniós tagállam kezdeményezze a biodízel-kedvezmények kiterjesztését a műanyagból gyártott üzemanyagokra.

Bálákba préselt mûanyag palackok - 10 tonnából 9,5 tiszta dízelolaj nyerhetõ