Liberális javaslat az állam és az egyház teljes elválasztására
Az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata - állítja újonnan kidolgozott, bár több elemében ismerős egyházpolitikai koncepciójában az SZDSZ. A kisebbik kormánypárt felszámolná az egyházaknak "alanyi jogon nyújtott privilégiumokat", mert elvi kérdésnek tartja, hogy az állam csak akkor és annyi költségvetési támogatást nyújtson az egyházaknak, amennyire azt közszolgálati tevékenységük indokolja. Az SZDSZ közszolgálati tevékenységnek a múzeumok, levéltárak és műemlékek fenntartását, valamint az oktatást, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokat tekinti.
A liberális párt ugyanakkor az egyházaknak a személyi jövedelemadó jelenleg felajánlható egy százalékát kettőre emelné. Az SZDSZ azt is lehetővé tenné, hogy az átlagos felajánlással megegyező öszszegről azok is rendelkezhessenek - például a nyugdíjasok -, akik nem tudnak élni az adófelajánlás lehetőségével. Ennek terheit a költségvetés viselné. Ezzel párhuzamosan viszont az összes többi hitéleti támogatás megszűnne.
Az SZDSZ kimutatása alapján az egyházak tavaly mintegy 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Egyik oldalon tehát komoly veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni a vallási közösségek. Horn Gábor ügyvivő közlése szerint nem járna tovább az egyszázalékos felajánlások után fizetett állami kiegészítés vagy a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka, és egyebek mellett a hittanoktatást sem támogatná az állam. Így az általuk elképzelt modellben összességében több mint 17 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna az egyházaknak. Másik oldalon viszont az új pénzügyi konstrukciónak köszönhetően olyan bevételek keletkeznének, amelyek valószínűleg meghaladják a veszteségeket - jelentette ki Horn Gábor.
Az SZDSZ szerint az indokolatlan, ezért megszüntetendő kedvezmények és privilégiumok közé tartozik például az, hogy az egyházi személyek után társadalombiztosítást csak a minimálbér figyelembevételével kell fizetni, az egyházaknak viszont se cégautóadót nem kell fizetniük, se helyi adót az építményeik után. Az egyházak bizonyos esetekben könnyebben igényelhetik vissza az áfát, mint a civil szervezetek. Arról, hogy mindezek révén mennyi bevételtől esik el az állam, az SZDSZ-nek nincsenek adatai.
A szabad demokrata koncepció megvalósításához felül kell vizsgálni a Vatikánnal kötött megállapodást. A kormányfő néhány hete még úgy nyilatkozott, hogy "érvényesnek tekintjük és betartjuk" a vatikáni szerződést: ebből kiindulva azt gondolhatnánk, nincs esély arra, hogy az SZDSZ átverekedje elképzeléseit. A valóság azonban ennél árnyaltabb.
Nyakó István, az MSZP szóvivője, a párt hívő tagozatának tagja kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a szocialisták is az állam és az egyház szétválasztásának elvét vallják. Az SZDSZ javaslatának megtárgyalásától a szocialista párt nem zárkózik el, de ehhez ismerni kell a részletes írásbeli indítványt, és az ahhoz mellékelt számításokat. Ha ezek elkészülnek, a szokásos koalíciós egyeztetési menetrendnek megfelelően napirendre tűzik a kérdést.
Az SZDSZ szóvivője nem lát kivetnivalót abban sem, hogy a liberálisok a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát sürgetik. A szentszéki szerződés egyik pontja ezt lehetővé teszi - jegyezte meg, hozzátéve, hogy sok függ attól, milyen álláspontra jut a magyar állam és a katolikus egyház képviselőiből álló vegyes bizottság. (Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár tájékoztatása szerint a vegyes bizottság legközelebb márciusban tanácskozik.)
Nyakó István kérdésünkre úgy vélekedett, hogy a nyugat-európai állapotokhoz képest Magyarországon még nem teljes körűen valósult meg az állam és az egyház szétválasztása. Mindaddig nem teremtődnek tiszta viszonyok - mondta -, amíg a mindenkori kormányzat kénye-kedve szerint dönt arról, hogy az egyházak milyen mértékű költségvetési támogatást kapnak. Így óhatatlanul lesznek kitüntetett helyzetben lévő felekezetek és olyanok, amelyek kevésbé kedvesek a hatalomnak. Az MSZP szóvivője szerint mindez azzal a veszéllyel is jár, hogy a "pluszalamizsna" révén politikai kötődések alakulnak ki a kedvezményezett egyházak és a pénzt osztó pártok között.
