Az iraki síiták Dzsaafarit jelölik kormányfőnek
Egy magas rangú síita politikus nyilatkozata szerint Dzsaafari lesz az Egyesült Iraki Szövetség jelöltje a kormányfői tisztségre, mert a Dava ragaszkodik hozzá, ám a döntés még nem tekinthető véglegesnek. Beleegyezett Dzsaafari támogatásába a szövetség másik nagy pártja, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa, és az egység megőrzése érdekében visszavonja Adel Abdul-Mahdi jelenlegi pénzügyminiszter jelölését a posztra. Adnan Ali, Dzsaafari pártbeli helyettese úgy nyilatkozott, hogy a jelölttel kapcsolatos döntést "két-három napon belül" hozzák nyilvánosságra.
Az Ali asz-Szisztani síita nagyajatollah által létrehozott választási szövetség a voksok 48 százalékát kapta a januári szavazás múlt vasárnap nyilvánosságra hozott eredményei szerint. Ugyanakkor a két legnagyobb kurd párt koalíciója, amely 25 százalékot mondhat magáénak, az államfői tisztséget pályázza meg: erre a Kurd Hazafias Szövetség vezetőjét, Dzsalal Talabanit javasolják.
Az 58 éves Ibrahim al-Dzsaafari diplomatikus stílusáról és párbeszédkészségéről ismert. Tisztában van azzal is, hogy az amerikai csapatok nem hagyják el egyhamar Irakot, ezért meg kell fékezni a vallási szélsőségeseket a polgárháború elkerülése érdekében. (George Bush amerikai elnök Kongresszushoz hétfőn benyújtott 81 milliárd dolláros pótköltségvetése szerint a kormányzat 5,7 milliárd dollárt irányoz elő az iraki biztonsági erők felszerelésére és kiképzésére. További 660 millió dollárt a bagdadi amerikai nagykövetség felépítésére szánna.) Az orvos végzettségű Dzsaafari 1966-ban csatlakozott az Iszlám Davához, az ország legrégebbi síita mozgalmához. A politikus 1980-ban menekült el Iránba, amikor Szaddám Huszein diktátor ezrével gyilkolta le párttársait. 2003-ban tért vissza hazájába, és lett tagja az amerikaiak által felállított ideiglenes kormányzótanácsnak.
Szép számmal akadnak Irakban, akik úgy vélik: Dzsaafarinak és a többi, emigrációból hazatért politikusnak nincs joga a hatalomhoz, mert hosszú éveket töltöttek az országtól távol, miközben Irak népe Szaddám Huszein rendszerétől szenvedett.
