Téli depresszió

A depresszió legfőbb tüneteit az alábbiak között biztosan megtaláljuk: alvászavar, fáradékonyság, a mozgás, beszéd, gondolkodás lassulása, feledékenység, szorongás, szomorú, nyomott hangulat, közömbösség, ingerlékenység, feszültség, öngyilkossági gondolat-kísérlet, csökkenő szexuális igény, étvágytalanság.

A télen jelentkező panaszok hasonlóak az év más részében kialakulókhoz, ám gyakran enyhébbek. Inkább a fokozott étvágy, az édesség (főként a csokoládé) iránti igény jellemzi, ami persze hizlal. A téli lehangoltságot stressz, időjárási hangulat, sőt önmagában a természetes fény hiánya is okozhatja (az alaszkaiak 10, míg a floridaiak csupán 1 százaléka szenved miatta).

Hazánkban évente több százezer embert érinthet, a legfogékonyabbak a 20 és 40 év közötti nők.

A napos órák csökkenésének hatására az ember belső biológiai egyensúlya - a melatonin és a szerotonin egymáshoz viszonyított aránya - felborulhat. Az előbbi hormont a fény csökkenésének hatására az agy tobozmirigye termeli, s átállítja a szervezet belső óráját, gátolja a szerotonin képződését, ami viszont mint ingerületközvetítő (neurotranszmitter), javítja a hangulatot, memóriát, figyelmet, kedélyállapotot. Régóta összefüggésbe hozzák a depressziót és a szorongást a szerotonin alacsony szintjével. A sok csokoládé, édesség növeli képződését és fokozza az agy szerotoninforgalmát.

A téli depresszió megelőzhető, súlyossága csökkenthető. A megoldásra elsősorban is a fényterápia alkalmas. A szervezet kóros téli reakcióját a naponta legalább 2-3-szor, 20-30 perces, legkevesebb 2500 lux intenzitású - a beteg szemmagasságában történő - fénykezeléssel lehet csökkenteni. Ez segít a melatonin-szerotonin egyensúly helyreállásában. (Egy jól megvilágított helyiségben összesen csak 400-500 lux intenzitású fény szokott lenni.) Sokat segít, ha a reggeli természetes szórt fényben sétálunk, testedzést végzünk a szabadban. (A szolárium nem helyettesíti a fénykezelést!) A helyes táplálkozás mellett a megelőzés része lehet az aromaterápia is. Télen fokozott a vitamin és az ásványi anyagok hiánya, ami gyengíti az immunrendszert, s ez szintén magyarázhatja a depresszió kialakulását.

Télen is kapható sok értékes zöldség, gyümölcs a piacon. Sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak a káposztafélék (a fejes, vörös, savanyú, a kelkáposzta; a bimbóskel, karfiol, brokkoli), hagyma, fokhagyma, zeller, répa, cékla, csíranövények, a teljes őrlésű gabonafélék, a dió, mandula, mogyoró, szójabab, hüvelyesek, a barna rizs, a csíranövények. A gyümölcsök közül kiemelt szerepű az alma, a citrusfélék, a kiwi, banán, ananász, datolya. Nem szabad megfeledkezni a szárnyashúsokról, halakról, tejtermékekről sem. Svéd kutatók szerint a zöld színű zöldségek és a rendszeresen fogyasztott citromos víz, hatásos lehet a jó kedvre derítésben. A pirospaprikáról mondják, hogy a téli depresszió megelőzése mellett, stimulálja a szívet, csökkenti a vér koleszterin szintjét. Fontos a C-vitamin. A B-vitaminok közül leginkább a B3 hatásos, a B6, a cink, magnézium, kalcium s a folsav társaságában. A helyes táplálkozással elősegíthetjük, hogy szervezetünk megfelelő vitamin- és ásványianyag-mennyiséget vegyen fel és tartalékolhasson az ínséges napokra. A helyes étrend és a fénykezelés mellett, szerepe lehet az aromaterápiának is. Az illóolajat el kell párologtatni a szobában, függönyre, vízbe cseppentve, alulról melegítve.

A depresszió ellen igen hatásos a bazsalikom, bergamott, geránium, ilang-ilang, jázmin, narancsvirág, rózsa és a zsálya illata. Hangulatjavításra a narancs, fenyő, levendula, fahéj, szegfűszeg, ánizs, szantál, gyömbér, rozmaring és az eukaliptusz is alkalmas. Azonban nagyon fontos figyelni az illóolaj megválasztásakor arra, hogy egyesek allergiásak lehetnek néhányra.

A gyógynövények közül némelyik (pl. a ligetszépe, szurokfű a páfrányfenyő) jó nyugtató, felüdítő hatású - akár teaként fogyasztva, akár fürdővízbe téve, inhalálásra használva.

* * *

Szívinfarktus esetén a depresszió megkétszerezi a halál, illetve a további szívpanaszok bekövetkeztének kockázatát, állítják holland és német kutatók, több mint 40 tanulmány elemzése alapján. Az infarktust szenvedő betegek ötöde (20%-a) fél a jövőtől, s depreszszióba esik. Az viszont egyelőre nem világos, hogy az infarktus utáni halálozási arány miért éppen a depressziós páciensek körében nagyobb. Feltételezik, hogy a súlyosabb tünetekkel küszködők hajlamosabbak a depresszióra. (Panoráma)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.