A miniszter emlékeztetett arra, hogy január elsején lépett életbe az Európai Unió szén-dioxid-kereskedési rendszere, amely a legnagyobb kibocsátók számára teszi lehetővé a rendelkezésükre bocsátott emisszió-kvóták adás-vételét éghajlatvédelmi célok elérése érdekében.

"Noha az EU még tavaly december végén elfogadta Magyarország nemzeti kiosztási tervét az elkövetkező három évben elosztható kvóták mennyiségére és annak ágazatok közötti megosztására vonatkozóan, ám az érintett cégek létesítményeikként eddig még nem kaptak értesítést az ingyen rendelkezésükre bocsátott mennyiségről" - mondta Persányi Miklós. Hozzátette: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) 236 létesítmény számára már megküldte a szükséges engedélyeket, de vannak még viták, ezért a létesítményenkénti leosztással márciusig még várni kell.

Az engedélyek még nem tartalmazzák a kibocsátási egységek mértékét, csak egy elismerést   arról, hogy a létesítmény valóban az uniós emisszió-kereskedelmi irányelv alá esik és a cég képes kibocsátását követni és arról feljegyzéseket készíteni. A miniszter megjegyezte, hogy márciusig annál is inkább várni kell, mert a kibocsátási egységekről szóló kormányrendeletet az emisszió-kereskedelemről szóló kerettörvény elfogadásáig nem lehet meghozni. A törvénytervezet jelenleg a parlament előtt van.

Persányi Miklós a rendszer késedelmének okaként az EU útmutató szabályozásának késedelmét jelölte meg. Szavai szerint emiatt a tényleges kereskedelem más tagországokban is húzódik. Hozzáfűzte, hogy a cégek az eladható többletkvótáikról és a kiegészítendő kvótafeleslegekükről csak az év előrehaladtával szembesülnek, ezért egyébként sem lenne még az év első részében jelentős adás-vétel.

Magyarország az NKT alapján 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 97,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős 170 cég 263 létesítménye között oszthatja szét, 2,5 százalékot pedig aukción értékesíthet. A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar kapják. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.

(MTI)