Gyarapodó ügynöklisták
Két történész egymástól függetlenül az állambiztonsági szolgálatok működésének feltárására irányuló kutatási tervet nyújt be a szaklevéltárnak. Rainer M. János és Ungváry Krisztián az után állt elő javaslatával, hogy a Political Capital (PC) politikai szakértői intézet az interneten közzétett egy tizenkilences listát, amelyen a sajtóban már nyilvánosságra került, volt (vagy vélt) ügynökök szerepelnek. A lista tegnap újabb nevekkel gyarapodott. Immár külön csoportban szerepelnek a passzív, az aktív és a közömbös ügynökök (már akiket a PC annak tart - a szerk.), a kényszerrel, illetve a hazafias alapon beszervezettek, továbbá feltüntették 17 tartótiszt és 15 "megrendelő" nevét is.
A történészszakma azután "indult be", hogy nyilvánvalóvá vált: az újabb, nyilvánosságpárti politikai törekvések könnyen zátonyra futhatnak. Rainer M. János kérdésünkre elmondta, hogy beszélt a PC munkatársaival az együttműködés lehetőségeiről. A kutató azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha törvényt hoznának az állambiztonsági múlt megismerhetőségéről, ennek hiányában maga és kutatótársai állítanak össze egy listát, még ha az évekbe telik is. A történész a mai közszereplőkön kívül ma csak száznál kevesebb egykori ügynököt tudna azonosítani, módszeres kutatómunkával persze többet. Szerinte a rendszerváltás előtt százezresre becsült ügynökhálózat mindössze 10-20 százaléka kutatható fel a szaklevéltárban, az iratok nagyjából 30 százaléka lehet még a szolgálatoknál. Az összes fellelhető iratból elkészíthető egy lista, amely nem lesz teljes, de Rainer szándékai szerint tartalmazná a hálózati személyeket, kapcsolataikat, a hivatásos alkalmazottakat, az operatív tiszteket, beleértve az szt-tiszteket is.
A történész egyébként egyetért azzal, hogy a kép teljességéhez az egész piramist be kellene mutatni, bár szerinte azt mindenki tudja, hogy a csúcsán Kádár János állt.
Bár a munkát "a törvény védőpajzsa nélkül" kellene elvégezni, szerinte ez törvényesen is megoldható. A személyes adatok most is nyilvánosságra hozhatók, ha az a tudományos kutatás eredményeinek bemutatásához szükséges. "Márpedig szerintem egy történet szereplők nélkül nem több fikciónál" - hangsúlyozta. A különleges adatokhoz pedig még a kutatók sem férhetnek hozzá. "Ha valaki eltüsszenti magát, az máris az egészségügyi állapotra vonatkozó, és mint ilyen, különlegesen védett adat, amit a kutatók elől is kitakarnak a levéltári anyagokban" - érvelt Rainer M.
A parlament alkotmányügyi bizottsága tegnap egyhangúlag meghozott döntéssel hozzájárult, hogy megkezdődjön a szocialisták nyilvánosságjavaslatainak általános (plenáris) vitája. Az ellenzék és az SZDSZ csak azért szavazott igennel, hogy saját módosításokat nyújthasson be az ügynökmúltnak a nem közszereplők esetében is nyilvánosságot "garantáló" javaslathoz. A liberális frakció tegnap úgy döntött: ragaszkodik ahhoz, hogy egy négyfős (fele-fele arányban a kormány jelöltjeiből és kutatókból álló) bizottság felügyelhesse az állambiztonsági iratok titkosságának felülvizsgálatát és a nyilvánosságra hozatalukat, míg az alkotmány módosítását ellenzik. A Fidesz és az MDF a közszereplés és az ügynökmúlt összeférhetetlenségének kimondásához köti támogatását, a Fidesz erre irányuló saját javaslatot nyújtott be. Ennek napirendre vételét a többség leszavazta.
Tegnap este az Országgyűlés végül nagy többséggel úgy döntött: sürgősséggel napirendjére tűzi a levéltári törvény módosításáról szóló elképzeléseket és a hozzájuk kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatokat.
Az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) irattárában kell lennie annak a listának, amely az első szabadon választott parlament ügynökügyben érintett tagjainak névsorát tartalmazza. Demeter Ervin erről egy televíziós nyilatkozatában beszélt. Batiz András kormányszóvivő erre úgy reagált: ilyen a Miniszterelnöki Hivatalban "nem lelhető fel", mégpedig "azért, mert nincs ilyen dokumentum". "Hogyha át is adott valamit Németh Miklós Antall Józsefnek, akkor az nem egy hivatalos dokumentum volt, hanem valamilyenfajta olyan lista, ami utána hivatalosan nem került a Miniszterelnöki Hivatalban lefűzésre" - mondta, megjegyezve: az sem bizonyított, hogy ez a lista egyáltalán létezett, hiszen "nincsen róla dokumentum". (Hírösszefoglalónk)
