Pénteken terítik a lapokat
Azt túlzás lenne állítani, hogy az ügy az Egyesült Államokban a figyelem középpontjában állna, a sajtó azonban rendszeresen beszámol a fejleményekről. A zsidó szervezetek vezetőin kívül több kormánypárti és ellenzéki törvényhozó sürgeti a mielőbbi, tisztességes kártérítést. A legnagyobb név kétségkívül a volt First Lady és potenciális elnökjelölt, Hillary Clinton New York-i szenátor. A Fehér Ház óvatosságát több tényező magyarázza. Az ügy egyrészt roppant kínos, mivel a zsidó szervezetek szerint az USA nem tartja be azokat a jogi és erkölcsi normákat, amelyeket más országoktól megkövetel. Másrészt Bush elnök általában is szeretné jogilag korlátozni a csoportos kártérítési pereket, amelyeket a gazdasági fejlődés egyik kerékkötőjének tart.
A felperesek eredeti követelése - fejenként tízezer dollár a becslések szerint 30-50 ezer károsultnak, illetve örökösnek - költségvetési értelemben is jelentős teher lenne. A kormány jogászai a precedensteremtéstől is félnek, hiszen elképzelhető, hogy pozitív bírósági döntés esetén újabb történelmi igények merülnének fel. Ugyanakkor bármilyen kis összeg felajánlása minőségileg új helyzetet teremt: az amerikai szövetségi állam eddig kategorikusan tagadta, hogy bármilyen felelősség terhelné a magyar zsidók javainak eltűnésében.