A háború véget ér, amikor az izraeliek kinyilvánítják, hogy tiszteletben tartják az egyezményt, amelyet Sarm el-Sejkben kötöttem és ma bajtársaink a Hamászban és az Iszlám Dzsihádban azt mondják, elkötelezettek a fegyvernyugvás és az egész helyzet lecsillapítása mellett és úgy hiszem, egy új korszak kezdetén állunk - mondta Abbász. Interjújában hangsúlyozta, hogy Ariel Saron izraeli kormányfő már "más nyelven beszél a palesztinokkal". Abbász és Saron a múlt héten kedden az egyiptomi üdülőhelyen izraeli-palesztin tűzszünetben állapodott meg.

Abbász "kedvező gesztusnak nevezte a valódi békékéhez vezető úton való elinduláshoz" Ariel Saron elkötelezettségét, hogy kiüríti a Gázai övezetet, felszámol minden ottani zsidó kolóniát, Ciszjordániában pedig négyet, "dacára annak, milyen nagy nyomást nehezedik rá a Likud jobboldala részéről". "És (Saronnak) most van partnere" - tette hozzá.

Üdvözölte az izraeli kormányfő javaslatát, hogy vitassák meg az 1993-as oslói egyezmények előtt bebörtönzött palesztinok szabadon bocsátásának a kérdését. Abbász hangsúlyozta, hogy a foglyok ügye számára elsőrendű. Úgy ítélte meg, hogy a helyzet Ciszjordániában és a Gázai övezetben annak függvényében stabilizálódik és nyugszik meg, amilyen mértékben Izrael segíti a palesztin önkormányzatot azzal, hogy szabadon bocsátja a bebörtönzötteket. Izrael vasárnap 500 palesztin szabadon bocsátását hagyta jóvá, ezzel támogatva a palesztin elnököt abban, hogy rávegye a radikálisokat a tűzszünet tiszteletben tartására.

A palesztin elnök szerint a két félnek hamarosan vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, amelynél szólni kell a palesztin állam határairól, a palesztin menekültek ügyéről és Jeruzsálem státuszáról is. Elutasította, hogy a határok véglegesítése előtt kiáltsák ki a szuverén palesztin államot. Azt  útitervnek nevezett rendezési terv megemlíti ezt lehetőségként azzal a kiegészítéssel, hogy felek utána folytatják a tárgyalásokat a határok véglegesítéséről. A palesztinok ezt csapdának tartják.

Abbász kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az utóbbi négy és fél év fegyveres intifádája nem mondható tévútnak, de minden háború véget ér egyszer. "És mi a befejezés? Tárgyalás egy asztal körül. Felismerték, hogy most eljött a tárgyalások ideje." - mondta.

Abbász elmondta: a Hamász megígérte, hogy részt vesz a júliusi választásokon, vagyis a politikai párttá való átalakulás útját járja. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, nem okoz fejfájást neki, hogy a Hamász Izrael állam elfogadását csak egy közbülső állomásnak tekintheti a palesztin állam megteremtéséhez, ami után ismét Izrael állam megsemmisítésére törekedne. "Közbülső államnak tekintik vagy sem, el fogják fogadni Izraelt az 1967-es határok között és ezt nyilatkozatban fogják kinyilvánítani. Számomra nem közbülső állomás, számukra igen. O.K. - mondta.

Mahmúd Abbász elmondta, ragaszkodni fog a palesztin menekülteknek ahhoz a jogához, hogy az ENSZ 194. számú, 1948-as határozata alapján hazatérhessenek vagy jóvátételt kapjanak. Hozzátette, hogy erről is hajlandó tárgyalni, és Izraelnek nincs joga eleve elzárkózni ettől.

A palesztin elnök, aki március 26-án tölti be 70. életévét, Zefatban született, és 13 éves volt, amikor családját 1948-ban kitelepítették. Abbász elmondta, hogy 1995-ben kereshette fel először szülővárosát. Hamarabb is ment volna, de az észak-izraeli város polgármestere tüntetést szervezett ellene. 1995-ben azonban titokban mégis ellátogatott a városba az izraeli belügyminisztérium segítségével. "5-10 percig voltam ott. Nagyon szomorú voltam. Minden térre, épületre emlékeztem. Láttam a házam. De nem mentem be" - mondta a lapnak.

(MTI)