Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke a vita során jelezte, hogy támogatják az MSZP mindkét indítványát, ugyanakkor azokat módosító javaslatokkal szeretnék korrigálni annak érdekében, hogy derüljön fény a megbízók és a tartótisztek kilétére is, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága döntsön az iratok minősítéséről, illetve, hogy a pártállami titkosszolgálatokkal való együttműködés ne maradjon következmények nélkül.

Hozzátette: a Fidesz a szocialisták alkotmánymódosító javaslatát - amely szerint az 1990. február 15. előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló személyek törvényben meghatározott személyes adatai nyilvánosak - ebben a formában támogatja. Ezzel kapcsolatban a Fidesz semmilyen megszorító módosítást nem fogad el, és ha ezzel ellentétes jogszabály születik, akkor azt megtámadja az Alkotmánybíróság előtt - mondta.

Fodor Gábor, a testület SZDSZ-es alelnöke szintén jelezte, hogy az ügynöktörvényt módosító MSZP-s indítványt csak bizonyos változtatások után tudják elfogadni, ugyanakkor az alkotmánymódosítást nem támogatják, mert véleményük szerint a kérdést meg lehet oldani a közszereplők fogalmának kiterjesztésével. Kifejtette: nem tudják elfogadni, hogy az ügynöktörvényt módosító javaslat "kerülőutat" hozott vissza a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen lehetőséget biztosít, hogy a szervezet iratokat tartson meg magának, úgy, hogy erre másnak nincs rálátása.

Fodor hangsúlyozta: azt sem tartják helyesnek, hogy azok mentességet kaphassanak a nyilvánosság alól, akiknek az adatai még nem kerültek át a levéltárba. Az SZDSZ támogatja a Fidesz azon javaslatát, hogy a tartótisztek és a megbízók adatai is kerüljenek nyilvánosságra. Ugyanakkor véleményük szerint az iratok felülvizsgálata olyan mindennapi operatív munka, amelyre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága alkalmatlan.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta: egyetért a minél nagyobb nyilvánosság elvével, de véleménye szerint a pártállami titkosrendőrséggel való együttműködésnek néhány közhatalmi, közbizalmi funkcióval összeférhetetlennek kell lennie.

Wiener György (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása "újabb rendszerváltást jelentene", szakítást azzal, hogy az állam mindenkinek biztosítani kívánja a politikai jogokat. A szocialista politikus Fodor Gáborhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselte, hogy a nyilvánosság a legnagyobb szankció.

(MTI)