Visszavonták a Parlament elé február 15-ére szervezett tüntetésre szóló felhívásukat a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek. Az úgynevezett célszervezetek közül néhányan azért szánták el magukat a tiltakozó akcióra, mert egy január 1-jén életbe lépett jogszabály szerint 2005-ben nem vehetnek igénybe magasabb támogatást a 2003. decemberi összeg 12-szeresénél. Ez azt jelenti, hogy a tavaly felvett nyolc-tízezer sérült ember az utcára kerülhet. Az érintettek képviselői most azt kérik a kormánytól, hogy a jogszabályt azonnal függessze fel, s addig ne alkalmazza, amíg a tárgyalások eredményre nem vezetnek. A munkaügyi tárcától ugyanis jelzést kaptak arról, hogy a politikai államtitkár kész újabb egyeztetésre az ügyben. Kordás László államtitkár ugyanakkor lapunknak azt mondta: nem a három tárca által létrehozott rendelet módosításáról tárgyalna, a minisztériumnak az a célja, hogy az egyedi esetekre találjanak megoldást. Azt szeretnék ugyanis, hogy egyetlen ember se kerüljön utcára.

A tárca a napokban vizsgálatot kezdett, a múlt évben előfordult ugyanis, hogy egyes gazdálkodók kihasználták a fogyatékos emberek kiszolgáltatottságát. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a tervezett demonstrációról azt mondta: a megmozdulás szervezői között vannak olyanok, akik tavaly a piac által nem indokolt drasztikus létszámbővítésbe kezdtek. Szerinte azoknak van gondjuk a szabályozás módosításával, akiknek a bevételei szinte száz százalékban az állami támogatásból származnak, márpedig a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem azt jelenti, hogy valaki egy szervezetet azért hoz létre, hogy megszerezze az állami támogatást.

Egyelőre csupán egy-két cégről valószínűsítik, hogy ott feltehetőleg visszaélést követtek el. Vizsgálat folyik például a szerb-magyar vegyes tulajdonú Rehabit Rehabilitációs Foglalkoztató Kft.-nél, ahol a tavaly négyezer főre duzzasztott létszámból 1300 dolgozót áttelepítettek az azonos cégcsoportba tartozó Mappa Technika Kft.-hez, amikor kiderült, hogy a fiktív munkára felvettek után nem igényelhetnek támogatást. A szabályozást ugyanis ki lehet játszani, ha a dolgozókat olyan vállalkozáshoz helyezik át, amelyik eddig még nem vett igénybe dotációt. A gödöllői Asissto Kft. és a szolnoki Zanufer Kft. közös akciója volt tavaly, hogy a korábbi nem egészen négyszázról 2300-ra növelték a létszámot, s a nagyrészt vak dolgozóknak otthon gombokat kellett válogatniuk - szín és forma szerint. Ezért többnyire a minimálbért sem kapták meg. Az APEH-ellenőrzés után az emberek a Zuniferhez kerültek, ahol - az újabb lebukásig - ugyanazt a munkát végeztették velük. Információink szerint az egyik miskolci foglalkoztatónál három hónaponként kötnek szerződéseket ugyanazokkal a dolgozókkal, s közben - szintén szabálytalanul - normát írnak elő számukra, amit képtelenek teljesíteni, viszont így nem kell kifizetni a teljes minimálbért. Úgy tudjuk, a népszerű kindertojásokba töltött "mütyüröket" készítik - havi néhány ezer forintért.

Az érintett szervezetek túlnyomó többsége egyébként támogatta a szabályozás módosítását, mert álláspontjuk szerint a rendszer a vállalkozások többségénél várhatóan biztosítja a túlélés legalapvetőbb feltételeit, a foglalkoztatási színvonal megőrzését.