A szaktárca az előző tanévben külön programot indított az iskolából "kihulló" fiatalok visszacsábítására. Korábban, akik a nyolc általánost nem végezték el, nem kerülhettek be a szakképzésbe. A "kompetencia alapú bemeneti rendszer" fejlesztésének lényege, hogy egy felkészítő év elvégzése után alapfokú iskolai végzettség nélkül is lehet a szakiskolákban tanulni, és teljes értékű szakképzettséget szerezni. Hiszen miért ne lehetne valaki jó padlóburkoló attól, hogy háromszor megbukott biológiából az általánosban? A szakképzésre felkészítő évben a diákoknak nem az általános iskolai tudást kell elsajátítaniuk, hanem az egyes szakképesítésekhez szükséges alaptudást. Nem kell például földrajzot tanulnia annak, aki asztalos szeretne lenni.

A program sikere azért is fontos lenne, mert ma már egyre kevesebb fiatal kacsingat a szakképzés irányába. Mind többen járnak érettségit adó, azaz a diplomához továbbvezető gimnáziumba és szakközépiskolába, a szakiskolát választó diákok aránya viszont folyamatosan csökken. Bár gyakran hallani, hogy végül nem lesz kőműves, aki a mérnök által megtervezett házat fölépítse, a magyar felnőtt lakosság nem számít túlképzettnek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt lakosság körében 18,9 százalék, míg például Németországban 26, Belgiumban 33 százalék.

A kilencvenes évek elején az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzők több mint 45 százaléka tanult tovább szakiskolában (szakmunkásképzőben), mára az arányuk húsz százalékra csökkent. Jakab János szerint azonban nemcsak szakmunkáshiányról beszélhetünk, hanem strukturális gondokról is. Arra képezzük-e a fiatalokat, amire a munkaerőpiacnak, illetve a gazdaságnak valóban szüksége van? Attól kezdve, hogy valaki belül egy szakiskola padjába, legalább négy év telik el, amíg kilép a munkaerőpiacra. Enynyi időre előre tervezni nagyon nehéz.

Ám az elmúlt másfél évben a gazdasági élet szereplői ismét visszatértek a szakképzésbe - ahonnan a rendszerváltás környékén távoztak, mert kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint az utánpótlás kiképzése. A gyakorlati képzést most már nagyobb arányban folytathatják a tanulók különféle vállalkozásoknál, cégeknél. Ezek pedig nyilván azon a területen biztosítanak erre lehetőséget, ahol valóban szükség van az utánpótlásra.