A Duna vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség alig haladja meg a szokásost - 12,5 köbkilométer -, a vízügy ezért nem számol jelentősebb árhullám kialakulásával. A Tiszánál valamivel nagyobb az árvízveszély. Ott a hóban tárolt vízkészlet jelenleg hat köbkilométer, az 1999-es tavaszi árvíz előtt viszont 10 köbkilométernyi víz került olvadáskor a folyóba. Igaz, február elején még abban az évben is csak alig négy köbkilométernyi vizet jelentett a hótartalék, ezt követően viszont igen erőteljes havazás volt. Az előrejelzések szerint átlagos csapadékviszonyokra számíthatunk a következő hónapokban.

A Tisza mentén kiépített 1200 kilométernyi védvonal 53 százaléka felel meg a százévente előforduló, úgynevezett mértékadó árvíznek. Ahhoz, hogy a védvonal megfeleljen a követelménynek, mai áron számolva körülbelül 230 milliárd forint kell. A Vásárhelyi-terv részeként az idén mintegy húsz helyen folynak munkák. A felhasználható pénz húszmilliárd forint, ebből hatmilliárd az EU-tól jött. A tervet még Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején fogadta el a kormány, a négyéves ciklus egyik legfontosabb beruházásaként emlegetve azt. Időközben számos probléma merült fel - a földtulajdonosokkal nehezen megy a megegyezés, nincs elég pénz -, így a komplex fejlesztés lényegében árvízvédelmi beruházássá szelídült. A Dunán a 2400 kilométer hosszúságú védvonalak jobban kiépítettek. Körülbelül 100 kilométernyi töltést kellene magasítani ahhoz, hogy a folyó teljes honi szakasza megfeleljen a követelményeknek. Az ehhez szükséges ráfordítás a 2001-es kalkulációk szerint 17 milliárd forint.

Bár a Dunán most erősen zajlik a jég, várhatóan nem kell bevetni a jégtörőket. Budapesten hét, Baján négy jégtörő áll készenlétben. A Tiszát összefüggő jég borítja, de a nyolc ottani jégtörőt csak jégtorlódás esetén indítják el.

A jégtörõ fedélzetén