"Nem a körülmények, újságírók vagy átvilágítóbírák buktattak le, hanem a saját lelkiismeretem. Remélem, hogy a jövőben mások is megismerik ennek felszabadító erejét" - olvasható Morvay Péter újságíró közleményében, amelyet azután írt, hogy a Political Capital (PC) politikai szakértői intézet egy 19 nevet - köztük az övét - tartalmazó listát tett közzé honlapján. A listán javarészt politikusok, újságírók szerepelnek, akiknek vélt ügynökmúltjáról a sajtó már rég beszámolt. Közülük tizenhárman elismerték, hogy együttműködtek az állambiztonságiakkal. Morvay Péter ezt már a rendszerváltás idején megtette.

A lista közzététele óta a netezők valósággal megrohamozták a politikai intézet weblapját. Van, aki csak annyit írt: "Még többet, még többet!" Szabados Krisztián, a PC igazgatója azt mondta lapunknak: a kutatók 150 ezer fős ügynökhálózatról beszélnek, viszont legálisan csak ez a tizenkilenc név hozható nyilvánosságra. Sőt, ha szigorúan vennék Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ajánlását, akkor csak kettő. További 97 névből álló listájuk van, ennek nyilvánosságra hozhatóságát jogászok vizsgálják.

A PC külön e-mail postaládát nyitott a múltjukat feltárni kívánó exügynökök, valamint a megfigyeltek számára. Csak azokat a történeteket hozzák nyilvánosságra, amelyeket a kutatók igazolnak.

Akik az ügynöklistáról lemaradtak címmel megjelent egy csalódott hangvételű cikk tegnap a HVG online-on, mely a 19-es lista hiányosságait ecseteli, hiányolva például azon politikusok nevét, akik jelentéseket kaptak, vagy akik az átvilágítóbírákkal pereskedtek. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármesterének nevét hiányolják a leginkább (Szita bírósághoz fordult, ezért nincs ott a neve, mondja erre Szabados Krisztián). "Kurázsi nélkül, pipiskedve nem lehet forradalmat csinálni" - jegyzi meg a HVG-cikk szerzője.

A média érdeklődése a politikusokéval is találkozott. A pártok megragadták az alkalmat, hogy ügynökpolitikájuk helyességét igazolják. Burány Sándor (MSZP) szerint a lista iránti érdeklődés jelzi, milyen óriási a múlt megismerése iránti igény. A töredékes ügynöklisták viszont félreértésekre adhatnak okot, nem úgy, mint az MSZP javaslata.

Dávid Ibolya (MDF) szavai szerint "mindenki összevissza beszél", ahelyett, hogy az állambiztonsági rendszer egész építményének megismerését támogatnák. Tehát a párt "az ügynökök főnökei és a főnökök főnökeinek" a nevét is megismerhetővé tenné.

Demeter Ervin (Fidesz) közölte: a pártállam titkos iratainak nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot nyújtanak be. A különbség a szocialisták javaslatához képest az, hogy ki is zárnák a közéletből az egykori ügynököket, szabadságvesztéssel büntetnék az állambiztonsági iratok jogtalan birtoklóit és hamisítóit, nyilvánossá pedig csak a közszereplők ügynökmúltját tennék. Az Orbán-kormány titokminisztere amúgy a nyilvánosságot pártolja annyiban, hogy a máig titkos iratok felülvizsgálatát felgyorsítaná. Ebbe a munkába bevonná a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is.