A Szabadsággal való visszaélés címet viseli a belgrádi Politika című napilap pénteki vezércikke, amely a Trianon című film szabadkai bemutatójáról értekezik.

A filmbemutató szervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, amelynek már a neve is Magyarország egykori területi szerkezetére utal. A lap felemlegeti, hogy a HVIM északi soknemzetiségű régiót akar létrehozni a Vajdaságban, s ebbéli szándékukat azzal fejezik ki a szervezet tagjai, hogy "Délvidék" feliratú pólókat viselnek. Álláspontjukat és vajdasági tevékenységüket több ízben élesen bírálták a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői, jobboldali szervezetnek minősítve a magyarországi székhelyű HVIM-et, amely csak azért jön a Vajdaságba, hogy békétlenséget szítson. Ugyanakkor olybá tűnik, hogy a szabadkai magyar kulturális központban, a Népkörben tartott filmvetítés éppen a VMSZ ihletésére történt (a lap csütörtöki számában megemlítette, hogy a Népkör résztulajdonosa Pásztor István VMSZ-es politikus, a vajdasági kormány gazdasági minisztere).

"Már első látásra is világos, hogy a szólásszabadsággal való visszaélésről, nacionalista politikai hátterű mesterkedésről van szó" - írja a Politika.

A lap szerint a szerbiai társadalom egy évtizede küzd a kulturálatlansággal és a primitivizmussal, amelynek egyik megjelenési formája az intoleráns nacionalizmus. Ha ez soknemzetiségű és többvallású környezetben nyilvánul meg, azonnal nacionalista hullám formájában fejeződik ki a válasz arról az oldalról, amely egy adott pillanatban veszélyeztetve érzi magát. Mindenki, aki nemzeti tekintetben vegyes környezetben él, jól tudja, hogy csak akkor lehet összhangban élni egymással, ha mindenki egyforma jogokat és szabadságokat élvez, amelyeket csak más entitások és népek szabadsága korlátozhat.

"Úgy tűnik, hogy ezzel nincsenek tisztában azok, akik azt gondolják, hogy hőstett provokatív filmmel, falfirkával vagy valamilyen felirattal megsérteni más nép tagját. Az, hogy senki se reagál erre - sem az állam, sem az európéer civil szervezetek -, mintha arról tanúskodna, hogy lassan mindannyian részesei vagyunk az általános kulturálatlanság és intolerancia légkörének" - írta a Politika.

A Ziua szerint a román kormány ellendrukkerei próbáltak etnikumközi feszültséget teremteni a Trianon-film bemutatásával

Miruna Munteanu, a lap publicistája a független napilap hasábjain kifejtette: "Számomra revelációként hatott a film, ugyanis meggyőzött arról: alapjában véve sokkal több a hasonlóság a románok és a magyarok között, mint hittem volna". A publicista meglepetéssel vette tudomásul, hogy a magyarok is ugyanabban a "kis ország" komplexusban szenvednek, mint a románok.

Az újságíró szerint a film által gerjesztett, zaklatott romániai vita csak "vihar egy pohár vízben". Sokkal érdekesebb egybeesésnek tartja viszont, hogy a "Trianon-botrány" néhány nappal azután kezdett kirobbanni (az erdélyi bemutatók kapcsán - a tud.), hogy Calin Popescu Tariceanu új kormánya hivatalba lépett, és már nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi kormányzó Szociáldemokrata Párt (PDS) véglegesen elveszítette a politikai játszmát. A publicista értésre adja, hogy szerinte a kormány ellendrukkereinek állt érdekükben egy kis etnikum-közi zűrzavart kelteni, hogy "befűtsenek" kicsit az új országvezetésnek.

A romániai magyarság szempontjából kommentálta az ügyet a Krónika. Az erdélyi napilap pénteki vezércikkében megállapítja: a Trianon-film esete tipikus példája annak a visszájára fordított közmondásnak, mely szerint az is arannyá válhat, ami nem fénylik. A szerző szerint a Koltay-alkotás a XX. századi magyar történelem szenvedéstörténeti olvasatát nyújtja.

"A bilit azonban ideje volt kiborítani" - olvasható a vezércikkben, melynek írója szerint csak így bizonyosodhat be, hogy az előítéletek és indulatok mindkét részről adottak, számot kell vetni velük, a globalizáció és európaiság univerzalizáló diskurzusa nem képes maradéktalanul feloldani a történelmi görcsöket. Ezért lehetett sokkhatása ennek az amúgy meghatározhatatlan, "minek nevezzelek" műfajú filmnek - áll a cikkben, amely szerint a palackból kiengedett szellem átmenetileg borzolhatja ugyan a kedélyeket, de hozzásegíthet a kérdéskör árnyaltabb, illúziótlan megközelítéséhez. "Szükség volt rá – és közvetve a botrányra –, mert a mélyvízbe dobta a román nézők tömegeit" - véli a Krónika munkatársa.

A kolozsvári Szabadság szerint azok, akik arra számítottak, hogy a Trianon-film televíziós bemutatása nyitánya lehet e kényes kérdésről kialakult álláspontok közeledésének, mindenképpen csalódtak. A vélemények azonban megoszlanak a sikertelenség okairól - olvasható a kolozsvári napilapban, amely emlékeztet: egyesek szerint az idő nem érett még meg ilyen vitákra, mások pedig úgy látják, hogy a szenzációhajhász Tuca-show volt méltatlan keret erre. Többek szerint a vetítést követő beszélgetésre meghívott román "sajtóhiénák" miatt "vérzett el" a dolog, más vélemények szerint viszont a Raffay-Koltay-produkció volt alkalmatlan arra, hogy egy értelmes Trianon-vita alapját képezze.

(MTI)