Az éles piaci konkurenciaharc miatt kirobbant ügy - amelybe két fideszes politikus is belebukott - forrásaink szerint csak előjátéka egy sokkal nagyobb üzletnek, a több tízmilliárd forint értékű utcabútortendernek.

Jövő kedden tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés - szokatlan módon, hárompárti, azaz MSZP-SZDSZ-Fidesz-javaslatra - a közterületek használatáról és bérbe adhatóságáról szóló rendelet módosítását. Ha a javaslat többséget kap, a telefonfülkékre szerelt hirdetési felületekre ismét engedélyt kell kérni, és helypénzt kell fizetni utánuk. Somogyi Miklós, a cég vezetője lapunknak azt mondta: bíznak abban, hogy a főváros a kérdést átgondolja, és a rendelet visszavonását napirendre sem veszi. Hozzátette: ha mégsem így történne, a városháza megsértené az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti határozatát, amely szerint a fülkék - mivel akár életet is menthetnek - nem engedély- és díjkötelesek.

Az ugyancsak nagy vihart kavart utcabútortenderről a hónap végén dönthetnek a városatyák, a korábbi pályázaton győztes cégcsoportokkal akkor szentesíthetik a szerződéseket - értesült lapunk. (A tulajdonosi bizottság a héten kapott tájékoztatást arról, hogy a nyertesekkel egy ügyvédi iroda egymillió forintért megköti a kontraktusokat.) Az üzlet lényege, hogy a nyertesek nyilvános vécéket, utasvárókat, valamint hirdetőoszlopokat helyeznek el a fővárosi közterületekre, cserébe pedig - hosszú távú, akár 25 évre szóló szerződés alapján - ingyen hasznosíthatják az utcabútorokon lévő felületeket reklám céljára. A tavaly őszi eredményhirdetés szerint a nyilvános vécék kategóriájában a Wall-JC Decaux konzorcium, az utasvárókat tekintve az Intermédia, a hirdetőoszlop-szekcióban pedig a Mahir Cityposter nyert. A városháza szerint nekik ebben az az üzlet, hogy fővárosi pénzek nélkül egységesíthetik a városképet meghatározó utcabútorokat.

A tendert már a kiírása óta bírálatok övezték. Az ellenzék kifogásolta, hogy a pályázatról helyszíni kiosztású anyagként döntöttek, vagyis nem volt módjuk azt áttanulmányozni. A tender kiírásáról a Fővárosi Közgyűlés egy nappal az EU-csatlakozás előtt - vagyis a megengedőbb közbeszerzési szabályok alapján - határozott. (A sietségre jellemző, hogy a döntés másnapján már újságban jelentek meg a pályázati hirdetmények.) A fővárosi Fidesz tavaly már előre tudni vélte és borítékolta a győztes cég nevét. Sérelmezték, hogy a pályázati kiírás egyrészt hiányos volt - így a fizetési feltételeket sem tartalmazta -, másrészt szerintük a városháza korlátozta a pályázók versenyét, mert egyes kérdéseket egy cégre szabott (például egy bizonyos hirdetőoszlop "befogadómérete hozzávetőlegesen 169 centiméter átmérőjű" lehetett). A kiírást - ha szabálytalannak nem is, de - hiányosnak minősítette a városháza korábbi közbeszerzési biztosa, akit nem sokkal ezután nyugdíjaztak. A tender ellen tiltakozott a szakma is; a Magyar Közterületi Reklámszövetség kifogásolta, hogy kimaradtak egy ilyen horderejű kérdésről való egyeztetésből.

Jogszerűen nem lehetne aláírni az utcabútortenderen győztesnek nyilvánított cégekkel a szerződést, mert ahhoz előbb módosítani kellene többek között a városépítési keretszabályzatot - állította lapunknak a Mediacontact vezetője. Elmondta, hogy cégük indult volna a tenderen, de erre végül nem volt szükség, mert - a Főpolgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatás szerint - a drosztokra és a telefonfülkékre vonatkozó jogaik megmaradnak. (Információink szerint az utcabútortenderen nyertes egyes cégek szeretnék elérni, hogy ez ne így legyen.) Somogyi egyébként úgy vélte, hogy a tender kész ráfizetés a fővárosnak, amely szerinte a pályázaton nagyjából húszmilliárd forintot veszít.

Az utcabútortender győzteseivel az eredeti tervek szerint már tavaly szerződnie kellett a fővárosnak. Ez azonban nem történt meg, a városatyák a határidőt többször módosították. Legutóbb január végén kellett volna tető alá hozni a megállapodást, de ezt sem sikerült betartani.

Ilyen illemhelyeket gyárt az utcabútortender vécészekciójának gyõztese