A meghökkent válaszokból arra lehet következtetni: még nem mindenkiben tudatosult, hogy a múlt év végéig esélyegyenlőségi tervet kellett elfogadniuk a legalább ötven embert foglalkoztató állami és önkormányzati intézményeknek, cégeknek. Márpedig a minisztériumok ebbe a körbe tartoznak.

A törvény szerint az esélyegyenlőségi tervben felmérést kell készíteni a hátrányban lévő munkavállalók - különösen a nők, a negyven évnél idősebbek, a romák, a fogyatékosok és a gyermeket nevelők - helyzetéről, és olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek anyagi és más tekintetben is biztosítják az egyenlő bánásmódot. Az intézkedések sokfélék lehetnek: fizetésemelés, a munkakörülmények javítása, a szakmai előmenetel segítése, a gyermekneveléssel és az anyasággal kapcsolatos kedvezmények kiterjesztése.

Kulinyi Márton, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat ügyvezető igazgatója elmondása szerint nincs pontos kimutatás arról, hogy Magyarországon ez év január elsejéig hány intézménynek kellett - vagy kellett volna - esélyegyenlőségi tervet kidolgoznia. Számuk legalább háromezerre tehető, de akár az ötezret is elérheti.

Ugyanígy azt sem lehet még tudni, hogy végül is hány helyen tettek eleget a törvényi kötelezettségnek. A közhasznú szolgálat még tavaly piacra dobott egy CD-ROM-ot, amely különféle útmutatókkal, ábrákkal és segédanyagokkal segítette az érintetteket az esélyegyenlőségi tervek elkészítésében. A CD-ROM-ból ötszáz fogyott, a budapesti intézményeknek csaknem a fele megvásárolta, de több száz vidéki munkáltató is rendelt belőle - mondta Kulinyi Márton.

Az ember azt gondolná, ha valahol, hát az esélyegyenlőségért felelős tárcánál biztosan elfogadták már az esélyegyenlőségi tervet. Pedig nem. Jórend Judit, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánpolitikai főosztályának megbízott vezetője kérdésünkre közölte, hogy egyelőre csak a terv tervezete készült el, a végleges változatot pár hét múlva - de mindenképpen március vége előtt - hagyják jóvá. A késedelem oka: ezt a tárcát csak néhány hónappal a törvényi határidő lejárta előtt hozta létre a kormány, ezért nem volt idő arra, hogy az összes minisztériumi dolgozó helyzetét kellő alapossággal felmérjék. További hat minisztérium sajtóosztályát hívtam fel, érdeklődve az esélyegyenlőségi terv meglétéről. Első körben sehol nem tudták megmondani, létezik-e ilyen. Lapzártánkig négy tárcától jeleztek vissza, hogy van elfogadott esélyegyenlőségi tervük.

Az Európai Unióban kétszáz vállalat és több tucat szakszervezet, civil szerveződés közreműködésével jelentés készült arról, hogy a humanitárius megfontolásokon túl jár-e más előnyökkel, ha egy munkahelyen fontosnak tartják az esélyegyenlőséget. Kiderült, hogy az ilyen cégeknél szívesebben helyezkednek el a magasan kvalifikált szakemberek, és ezeket a vállalatokat a fogyasztók is előnyben részesítik.