Egy, a NATO védelmi minisztereinek nizzai tanácskozásához időzített jelentés szerint az Egyesült Államok 480 atombombát raktároz hat európai országban. A fegyverzet-ellenőrzés és a nukleáris fegyverkezés kérdéseivel foglalkozó, Természeti Erőforrások Védelmi Tanács (NRDC) nevű független szervezet 102 oldalas dokumentuma az állítja, hogy a robbanófejek Németországban, Nagy-Britanniában, Törökországban, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban vannak. Az USA valamennyi kormánnyal titkos megállapodásokat kötött, a nukleáris fegyvereket - a létező legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette - mind a nyolc érintett támaszponton az amerikai hadsereg őrzi.

Az amerikai erők európai parancsnoka, James Jones tábornok szűk körben állítólag azt mondta, hogy voltaképpen fel kellene számolni az arzenált, de a NATO politikai vezetői között többen ezt másként gondolják. Az amerikai és a NATO-pilóták rendszeresen gyakorolják az atombombák vetését. Az eszközt "nem hagyományos fegyverekkel" való fenyegetés esetén az ellenség atom-, vegyi és biológiai fegyverei, illetve parancsnoki harcálláspontjai ellen alkalmaznák.

A földrajzi tényezőket is beszámítva az amerikai atomfegyvereket elsősorban a közel-keleti terrorizmus, ezen belül Szíria és Irán elrettentésére állomásoztatják Európában. A NATO tagjai közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik saját atomarzenállal. A szervezet nukleáris tervezőcsoportja a jövő héten ülésezik.

A New York Times érdeklődésére névtelenül nyilatkozó szakértők és illetékesek eltérő számokat neveztek meg. Volt, aki nagyjából helyesnek tartotta a jelentés adatait, mások inkább 200 köré tették az Európában tartott amerikai atombombák számát. A pontos szám államtitok. Az NRDC hét évvel ezelőtti jelentése 150 nukleáris fegyverről vélt tudni. A hidegháború legforróbb éveiben az USA 7300 nukleáris robbanófejet állomásoztatott Európában.

A napokban az Egyesült Államok egész nukleáris fegyverkezési programja a figyelem középpontjába került, miután a Fehér Ház jövő évi költségvetési tervezetében nyolc és fél millió dollárt javasol az úgynevezett bunkerrobbantó bomba kifejlesztésére. Ugyanezt a javaslatot a honatyák tavaly már a bizottsági szakaszban megfúrták. Az összeg eltörpül az Egyesült Államok nukleáris ütőerejének fenntartására fordított évi hatmilliárd dollár mellett, ám ellenzői szerint az új fegyver kifejlesztése felesleges és rossz üzenetet küld. Műszakilag sem tisztázott, hogyan lehet elegendő romboló hatást kifejteni a környezet súlyos károsítása nélkül.

Az új bunkerbontó bomba valójában egy szuperkemény burkolatba épített régi nukleáris robbanófej. (A legutolsó változat szerint a B-83 jelű, a Livermore Laboratóriumban kifejlesztett atombombát használnák.) A fegyver mélyen a földbe vagy sziklába fúródva átütné a bunkerek betonfödémét. A költségvetési bizottság illetékes albizottságát vezető David Hobson republikánus képviselő szerint azonban a Pentagon nukleáris értelemben még mindig "az előző háborúra" készül. Mint mondta, az Egyesült Államok a jelenlegi hatezerről a moszkvai megállapodásban kikötött 1700-2200 alá is csökkenthetné nukleáris robbanófejeinek számát.

Nem nukleáris változatában a bunkerbontó bombát több éve alkalmazzák. A kiszuperált lövegcsőből konstruált GBU-28-as, háromszáz kilogrammnyi hagyományos robbanóanyagot tartalmazó, csaknem két és fél tonnás bomba hétméteres betonfalon, vagy harmincöt méteres földrétegen hatol át. Hírek szerint - Iránra gondolva? - ebbe az ágyúcsőbombába építhetik bele valamelyik nukleáris töltetet is.

GBU-28-as bunker törõ bomba