Magyar Bálint: Szevasztok, elnézést a késésért! Lássunk neki, fél háromig van időnk!

Bekker Csaba: Tisztelt Magyar Bálint Miniszter Úr!
A reggeli televíziós nyilatkozatában említi a felsőoktatás reformját. Nem volna célszerűbb az alapoknál kezdeni? Lányaim most 11.osztályosok. A második osztályban már olyan témával is foglalkoztak,mint a hagyaték. Ideje volna már a gyerekek felfogó képességének és korának megfelelő tananyagot összeállítani amelyben a logikus gondolkodásra és annak megtanítására,valamint alkalmazására helyeznék a hangsulyt nem pedig a lexikális tudás érdekében az értelmetlen magolásra.
Ez a mostani módszer csak arra jó,hogy hamár eltörölték a fevételiket a felsőoktatásban,ott az emlitett probléma miatt szelektálják ki a gyerekeket.
Határt kellene már egyszer húzni, hogy mi az általánosiskolai, középiskolai,felsőoktatási elsajátítási tananyag. Sok középiskola és gimnázium felsőfokon tanít és kér számon. Minek?
Felháborít,hogy olyan kifejezésekkel, idegen szavakkal tesznek fel kérdéseket a gyerekeknek az Önök által jóváhagyott feladatokban amelyekre nem csak a diák, de a tanár sem tudja a választ. Hol a józan paraszti ész!? Lehet, hogy előbb vagy utóbb érettségi tananyag lesz az -idegen szavak és kifejezések
szótára-és az értelmező kéziszotár?
Elgondolkodtató,hogy a most kikerült friss diplomás pedagógusok csak az egyetemen megtanult anyagot tudják leadni és az ott megtanult módszerrel tudják számonkérni a tananyagot. Olvashatatlanul írnak, helyesírási hibákkal, kommunikációs képességük a diákokkal szinte nulla.
Évek óta reformerizálják az oktatást. Óraszámot csökkentettek, de tananyagot nem. Igazán tudnék örülni
ha a politikától függetlenítenék az oktatást mivel ha 2006-ban egy más párt kerül hatalomra, lehet - Hogy én ehhez jobban értek -címszóval teljesen más reformokat hajtanak végre. Sajnos ezen problémáknak a lenagyobb károsultja a diák.
Várom a véleményét, tisztelettel: Bekker Csaba

Magyar Bálint: Kedves Csaba! Az oktatási reformot teljes vertikumban kívánjuk megvalósítani: tehát az általános iskolától egészen a felsőoktatásig. Cél az elsajátítandó lexikális ismeretek csökkentése és pont a PISA-jelentés nyomán az ismeretek alkalmazásának javítása. Véleményem szerint sem az idegen szavak sűrű használata tesz valakit intelligenssé. A közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt olyan reformot kívánunk végrehajtani, amely a XXI. század és az európai uniós csatlakozás kihívásaira válaszol. Remélem, hogy egy esetleges 2006-os kormányváltás esetén sem fordítják vissza a reform szekerét, mint ahogy ezt 1998-ban tették.

Halász József: Tisztelt Miniszter Úr!
Kérdéseim a szakképzéssel kapcsolatosak, egészen pontosan a Térségi Integrált Szakképző Központok pályázataira (HEFOP/3.2.2; HEFOP/4.1.1) vonatkoznak:
1. A Tiszk pályázatok eredményhirdetésének határideje 2005. január 15., ma 2005. február 15. van, Miniszter Úr, mi az oka ennek a késésnek?
2. A pályázóknál nagyon szigorúan betartották a szeptember 30. leadási határidőt, az Irányító Hatóság önmagára nézve miért nem tartja a határidőket kötelezőnek?
3. Az Európai Unió felé nem kockáztatja-e ezzel a késlekedéssel az oktatási és munkaügyi tárca azt, hogy az Unió él a források megvonásának eszközével? Válaszait előre is köszönöm, tisztelettel: Halász József

Magyar Bálint: Kedves József! A TISZK-pályázatok minisztériumi elbírálása már megtörtént, már csak az Irányító Hatóság jóváhagyására várunk. Ez a kis késés egyáltalán nem befolyásolja a programot, ráadásul más forrásokból tervezzük az európai uniós pályázatba be nem fért pályázatok egy részének is a támogatását.

cselepet: Tisztelt Miniszter úr,
mindenki oktatási reformot akar, de mindenki másképp. Ahhoz, hogy valódi stratégiai jelentőségű reformot lehessen elérni, 10-15 éven keresztül nagyjából egy irányba kellene menni, a legerősebb ellenfeleknek talán célszerű lenne megállapodni néhány alapelvben.
Ezzel kapcsolatos kérdéseim:
1. Mit őrzött meg az Ön minisztériuma az elődje által kidolgozott stratégiai jelentőségű eredményekből?
2. Mit tart elfogadhatónak, vagyis mit őrizne meg az Önök eredményeiből egy esetleges kormányváltás idején utódja?
3. Szándékában áll-e Önnek megállapodást kötni az oktatási stratégia legfőbb ügyeiben legalább a legerősebb ellenféllel, Pokorni Zoltán, Pálinkás József és munkatársaik körével?

Magyar Bálint: Kedves Cselepet! Sok mindent megőriztünk az előző kormány használható intézkedéseiből, például a kétszintű érettségi rendszerét, a minőségbiztosítás rendszerét és az Arany János tehetségkutató programot ki is bűvítettük. De nehéz úgy konszenzusra jutni, ha a politikai rivális a konfliktusban érdekelt. Kíváncsi lennék arra, mit gondol Ön például a Nemzeti Színház építésének 1998-as leállításáról. Pedig ebben a kérdésben teljes volt a konszenzus, de Orbán Viktor nem volt hajlandó egy ilyen programot - melyet az előző kormányzat kezdett el - befejezni.

Takács István: Miniszter Úr!
1./ Ha információim pontosak, akkor eddig úgy tudtam, hogy a "C" típusú középfokú nyelvvizsga egyenértékű az érettségivel, semmi külön hókusz-pókusz nincs.
Ebben erősített "A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal az idén lehet utoljára kiváltani az érettségit: emelt szintű jeles osztályzatot és 30 felvételi pontot ér." (Forrás-www.nol/hu/erettsegi)
Kislányom a napokban szerezte meg angol nyelvből a középfokú nyelvvizsgáját, bár ehhez az iskolai oktatásnak vajmi kevés köze volt, talán ezért is az őt "tanító" tanárnő egyébként gusztustalan megjegyzése: mázlija volt a gyermekemnek, mondta ő a gyermekemnek, miután világossá vált előtte, kilencedikes osztályú kislányom önszorgalmának és magántanárának köszönhetően elérte ezt a szintet. Nem kevésbé segítette nyelvtudását, hogy bár rövid ideig, de anyanyelvi környezetben volt lehetősége a nyelvet tanulni.
Na de: a jó tanárnő most azzal állt elő, hogy nyelvvizsga bizonyítvány ide vagy oda, a lányomnak ahhoz, hogy az érettségi vizsga jegyet megkapja, a tizedikes angol tananyagból különbözeti vizsgát kell tennie, és be kell jelentkeznie előérettségire. Ezt most azért nem is értem, mert kislányom nem csak államilag elismert, hanem nemzetközi bizonyítványt (Pitman) is kapott.
Kérdésem: mi a helyzet, agyonvágja-e az egyik mondat a másikat? Miért nem lehet egyértelműen értelmezni azt, ami eddig egyértelműnek tűnt?
2./ 9. évfolyamos a gyermekem. Év végén történelemből - 4 év anyagából - évzáró vizsgát kell tennie. Ön - nagyon jogosan - azt mondja, hogy az oktatásnak úgy kell változnia, hogy a gyermek átfogóan, összefüggéseiben és folyamatában értelmezze az anyagot. Ön szerint normális dolog-e - a meghirdetett reformmal ellentétesen - az, hogy a tételek alapján a gyermekemnek kb. 6-8 oldal évszámot kell bemagolnia? A reform szó ezt jelenti? Ön is tudja, hogy ez a fajta vizsgáztatás nem felel meg az Ön által meghírdetett közoktatási reformnak. Miben látja Ön a megoldást? Mit lehet tennie az ilyen felfogású pedagógusok, iskolavezetők ellen, illetve a valódi reform érdekében?
3./ Utolsó kérdésként szeretném feltenni Önnek azt, hogy miért engedélyezik - csak azért, hogy az iskola kiváltsa a nulladik órát - a 7 óra 30 perces első óra kezdését? Hiszen a hivatalokban is 8 órakor indul a munka. Miért engedélyezik az A és B heteket? Hiszen ilyenkor felborul a gyermek biológiai órája, illetve be sem tud állni, mert egyik nap 7.30-kor kezdenek. a másik nap 8.30-kor. Van olyan nap amikor 15.00 óráig van iskolában. Ez a reform Miniszter Úr? Ha ez, akkor nem jó. Ezek gyermekek, fejlődő szervezet, aminek pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre van szüksége. A jelenlegi rendszer teljesen alkalmatlan erre.
Tisztelettel várom válaszát. Takács István

Magyar Bálint: Kedves István! Valóban jól tudja, idén a C-típusú középfokú nyelvvizsgával kiváltható az érettségi, ehhez a kislánynak előre hozott érettségire kell jelentkeznie, aminek a határideje ma jár le, vagy augusztus 31-én az őszi időszakra is jelentkezhet. A másik kérdésre: egyetértek azzal, hogy az oktatásnak úgy kell megváltoznia, hogy felesleges lexikális ismeretek helyett az összefüggésekre, történelmi források értelmezésére tevődjön át a hangsúly, ezt szolgálja az új érettségi, nyilván, amikor a pedagógusok jobban megismerik az új érettségit, akkor meg fognak változni azok a követelmények is, amelyek alapján számon kérik az ismereteket. A harmadik kérdésében felvetett problémát, az iskola helyi szabályozással tudja megint megoldani, hiszen sok középiskolában tanulnak messziről érkezett gyerekek is, akiknek a busz vagy a vonatjáratához is igazodnia kell az oktatásnak. Az A és B hetes megoldás szintén az iskola helyi döntésének függvénye és ez sokszor egyenletesebb megterhelést is biztosít, ha az órarendet jól állítják össze.

tamasi: Tisztelt Miniszter úr !
Ön az ősz folyamán vehemens kampányt folytatott a gyermeküket egyházi iskolába irató szülők ellen.Természetesen tisztában vagyok az anyagi viszonyokkal és tudom hogy jelenleg is kevesebb támogatást kap gyermekem után az iskola,mint ha egy önkormányzati intézményben folytatná tanulmányait.Változik a jövőben az egyházakhoz való viszonya vagy továbbra is diszkriminálja a hozzám hasonló szülőket?Meddig tud még újabb és újabb (egyre radikálisabb) tematizálási eszközként szerepelni a téma?

Magyar Bálint: Kedves Tamási úr! Alig van Európban olyan ország, amelyben a magániskolák egyházi változata olyan nagyvonalú állami támogatásban részesülne, mint Magyarországon. Nemhogy nem kevesebbet kapnak, mint az önkormányzati iskolák, hanem garantáltan megkapják az állami támogatás mellé az önkormányzatok által juttatott támogatások átlagát is. Ha Ön úgy érzi, hogy az Ön gyermekének iskolájába mégis kevesebb pénz jut, mint az önkormányzatiba, akkor az iskola fenntartójánál kellene erről érdeklődni. Bár én nem vagyok hívő ember, de mint liberális politikus vallom, hogy minden szülőnek joga van olyan iskolába íratni gyermekét, amilyenbe kívánja és az ehhez szükséges támogatásoknak rendelkezésre kell állni. Ha ma Magyarországon valamely iskolatípus diszkriminálva van, az nem az egyházi, hanem a világi alapítványi iskolák köre.

mate: Tisztelt Miniszter Úr!
Az egyik kérdésem az új felvételi rendszerrel kapcsolatban, miért ilyen faramuci módon számolják a hozott pontokat? Egy bölcsész felvételét, vajon, mennyiben segíti, ha a matematika érettségi eredménye ( a többi mellett) beszámításra kerül a hozott pontokba? Vagy ezentúl csak a jó matematikus lehet jó bölcsész? Eddig, ha valaki nem volt ugyan jó matekos, humán egyetemre a humán tárgyak eredményei alapján sikerrel pályázhatott! Most viszont, ha elszúrta a matekot, 3. 4. évvégén, sőt az érettségin se jeleskedett, ami azért egy bölcsésszel előfordulhat, nem tanulhat tovább. Legalábis három évig.
A másik, szintén a hozott pont számításal kapcsolatban: a jelenleg végzős gyerekekkel nagyon kiszúrtak, hisz két évvel ezelőtt nem is sejthették, hogy a 3. és 4. évvégi osztályzataik, a felvételibe bele fognak számítani. Ön szerint fair őket ilyen helyzet elé állítani?
Ráadásul pont a legproblematkusabb kamasz években legyenek elvágólag mindenből jók?! S ha van egy nehéz éve a gyereknek,(3. osztály) akkor három évig "ráterhelik".
Miért nem adtak itt valami alternatívát? Pl: ha kér hozott pontot, számítanak, ha nem akkor nem.

Magyar Bálint: Kedves Mate! A felvételi pontszám kiszámítása a hozott és a szerzett pontok összeadásával, vagy a szerzett pontok megduplázásával egyaránt lehetséges. MInden felvételi eredmény kiszámításánál a felvételizőnek kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák a felsőoktatási intézmények. Ezzel együtt is egy bölcsész esetében is fontos a megfelelő általános műveltség, amihez véleményem szerint a matematika is hozzátartozik. Az hogy melyik tantárgy osztályzatai számítanak a felvételire, az új érettségi rendszerben sem változott meg, tehát itt nincs új helyzet.

Demosthenes: Tisztelt Magyar Bálint!
Az oktatás kulcskérdése lehet jövőnknek. Számomra ennek két alapeleme az információs társadalom és a kutatás-fejlesztés.
Információs társadalom:
1.Gondolja-e, hogy a politikai döntéshozatalnak része lehet az internet?
2.Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az állampolgárok az internetet használva beleszólhassanak a kormányzati döntésekbe?
3.Gondolja-e, hogy az információs társadalommal (az interneten elérhető és MEGÉRTHETŐ információ növekedésével) együtt a politikai struktúra is változni fog?
4.Kiszorítja-e az internet a hagyományos médiát az információforrások közül?
Kutatás-fejlesztés.
A K+F sikere röviden az alábbi dolgokon múlik: oktatás, tárgyi feltételek és személyi feltételek (kutató).
1. Az oktatási oldalról nézve mit kíván tenni a tárca annak érdekében, hogy a K+F-hez szükséges szemléletmód jobban beépüljön a felsőoktatásba?
2. Mit kíván tenni a tárca a minél magasabb színvonalú kutatói állomány hazacsábításáért/itthon tartásáért? Lehet a sikeres kutatókat-fejlesztőket pozitívan diszkriminálni a felsőoktatásban (oktatói-kutatói díjak, állások)?
3. A tehetséges fiatal kutatók hazacsábításának egyik eszköze a tárca honlapján is szereplő (http://www.om.hu/main.php?folderID=607&articleID=4599&ctag=articlelist&iid=1) Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj. Ennek kiírását idén úgy módosították (PhD megszerzését követő mindössze 3. évig adható be, szemben a korábbi 5-tel), hogy annak posztdoktori jellege elveszett, amellett, hogy az alapítvány kormányzati támogatását csökkentették. Tervezi-e a tárca, hogy a tehetséges kutatókat-fejlesztőket esetleg a felsőoktatásba csábítja, vagy támogatja hazatelepülésüket?
4. Milyen eszközök állnak a tárca rendelkezésére a K+F tevékenységek ösztönzésére?
5. Milyen további lépéseket tervez a tárca a hatékonyabb K+F érdekében?
Általános jövőkép:
1.Van-e kormányzati párbeszéd, együttműködés a jövő társadalmának kialakításában, vagy független elképzeléseket támogat az OM, valamint a gazdasági, egészségügyi és ipari tárcák?
2.Van-e pártok feletti konszenzus a jövő társadalmáról?
3.Milyen eszközökkel próbálja a tárca elérni azt, hogy a célok és a befektetett pénzek ne váljanak feleslegessé egy esetleges kormányváltás után?

Magyar Bálint: Kedves Demosthenes! Információs társadalom: 1. Igen. 2. Igen. 3. Igen. 4. Nem, mellette jut majd egyre nagyobb szerephez. Kutatás-fejlesztés: 1. A felsőoktatási reform keretében egyrészt jelentős normatíva jelenik meg a kutatás-fejlesztési tevékenységekre. 2. Létrehozzuk a kutató-tanári, kutató-professzori státuszok rendszerét. 3. A teljesítmény szerinti differenciálást ösztönözzük. 4. Bátorítjuk a magánkutatási vállalkozások betelepülését a kampuszokra. 5. Az ilyen kutatói vállalkozásban a diákok a minimálbér erejéig járulékmentesen végezhetnek munkát. 2004-ben létrehoztuk az Innovációs Alapot és megalkottuk az innovációs törvényt, melyek együttesen folyamatosan bővülő pénzügyi forrásokat biztosítanak nemcsak az egyetemen, hanem az azon kívüli kutatások számára is és biztosítják a kutatói tevékenység jogi hátterét. Az általános jövőkép: természetesen van kormányzaton belüli együttműködés a különböző tárcák között. Az ellenzéki pártokkal való együttműködés már sajnos sokkal problematikusabb. A miniszterelnök úr kezdeményezte, hogy a parlamenti pártok a 2007--2013 közti Nemzeti Fejlesztési Terv céljait és eszközrendszerét együttesen vitassák meg, magam is kíváncsi vagyok arra, hogy ez eredményes lesz-e.

Taki: Tisztelt Miniszter Úr!
Nem gondolják, hogy az úgy nevezett elitiskolák létrehozásával, -ami ugye nemcsak a mai kormány tevékenysége nyomán alakult ki- teljesen a szegregációt, a leszakadók biztos leszakadását érik el?
Van egy most érettségiző, gyermekeit egyedül nevelő ismerősöm, aki most érettségizik. Az albérlete megfizetése után harmincezer Ft-ja marad, ebből élnek hárman. Pedig dolgozik. Tantárgyanként 6000 Ft-ot
kell fizetnie az érettségire való jelentkezésért, öt tantárgyból kellene vizsgát tennie. Az pont 30 ezer Ft. Itt, szociális okokból miért nincs vmi kedvezmény?
A továbbtanulók A-lapja 3000 Ft, a további B-lapok iskolánként szintén 3000 Ft. Tehát a továbbtanulás is szinte pénzkérdés. Sok szegény családban ezt nem tudják kifizetni a szülőK.
Mégis hol itt az esélyegyenlőség?
Köszönöm, Taki

Magyar Bálint: Kedves Taki! Az oktatáspolitika egyik legfontosabb törekvése az esélyegyenlőség növelése. Ezt szolgálják olyan intézkedések, mint például különböző tehetésgondozó programok, a nyelvi előkészítő évfolyamok indítása, más integrációs programok. Hiszen Magyarország valóban azon országok közé tartozik a társadalmi különbséget az iskola nem enyhíti, hanem még fel is erősíti.Kedves ismerőse szerencsére téved, hiszen a most utolsó évfolyamos középiskolások számára az érettségi vizsga természetesen ingyenes, és ez így lesz a jövőben is. A továbbtanulók A és B lapjának költsége negyedik éve változatlan.

cselepet: Tisztelt Miniszter Úr,
ön az Orbán-kormány idején "Magyar polip" címmel cikksorozatban adott képet a Fidesz-körül kialakult üzleti csoportok közpénzeket magánosító, a politikával összefonódó maffiagyakorlatáról. Mondanivalójával egyetértettem, helyzetértékelését elfogadtam.
2002 óta az MSZP-SZDSZ kormány gyakorolja a hatalmat, és ha nem is ugyanazok, nem is ugyanúgy, de újra alkalmat adnak a magyar polipfajok leírásának gazdagítására.
A legnyilvánvalóbb példa a brókerbotrány, amelyben egy nagyon kétes pénzügyi személyiség zavaros ügyeibe a baloldali elit sok tagjának sikerült közvetve vagy közvetlenül belekeverednie. Szerintem ez "csak" abban különbözik a fidesz-poliptól, hogy míg a Fidesz esetében az erőltetett birodalomépítés közpénzeket elsíboló maffiája érhető tetten, a baloldal esetében a meglevő hálózat működik botrányosan, a közpénzek és magánpénzek, a törvényes és törvénytelen ügyletek határvonalainak rendszeres átlépésével.
A másik fontos példa az autópálya-építések ügye, amelyek körül nem szűnik a gyanú, hogy az egész politikai elit érdeke az árak magasan tartása, és a gyanú szerint ebből pártkasszákon vagy magánzsebekben el is folyhatnak komoly pénzek.
Miniszter úr véleménye szerint végetért-e a magyar polip története az Orbán-Torgyán-Csurka-kormány 2002-es leváltásával?

Magyar Bálint: Kedves Cselepet! A korrupció bármilyen formája ellen fel kell lépni, ez mindnyájunk felelőssége. 2002 után fogadtuk el az üvegzseb-törvényt, s miniszterként biztosítottam, hogy a minisztérium tevékenysége átlátható legyen. Bármilyen, a minisztérium által kötött szerződést az az irányt érdeklődők, így természetesen az ellenzéki politikusok is megtekinthetnek. Nekem ellenzéki politikusként nemhogy a minisztérium által kötött szerződéseket nem volt lehetőségem megtekinteni, hanem még a 96-98 között miniszterként általam, vagy nekem írt levelekhez is csak sokhónapos kérelem után.

matyi65: T. Miniszter Ur,
mi a celja az oktatasi rendszer atalakitasaval? Uis szemely szerint jomagam ad-hoc, koncepciotlan, es a nyilvanavlo ertekeket is kirekeszto kaoszt latok az oktatasugyben, miota On regnal. Leginkabb az zavar, hogy a magyar pedagogus tarsadalom es szuloi felhaborodasok megszolalasait rendre figyelmen kivul hagyja. Tehát még egyszer: megfogalmazna a tenyleges celt, amely kovetheto ertekrendet mutat! Mellozve a lozungokat

Magyar Bálint: Kedves Matyi65!
Kicsit rövid lenne az idő az általad kért feladat elvégzésére, ajánlom az OM honlapján elérhető közép távú közoktatásfejlesztési stratégiánkat. Persze Shakespeare összes művét is elő lehet adni egy előadásba sűrítve (lásd Katona József Színház S.Ö.R.) de ez mégsem az igazi.

licounter: Fontos lenne tudni, mennyien használnak Magyarországon "alternatív" szoftvereket - az elmúlt hetekben-hónapokban világszerte téma volt, hogy nemzetgazdasági kérdéssé vált a szabad szoftverek használata, és annak kormányzati támogatása. Az egyik bunkóként használt ellenérv az, hogy az átképzés túl sokba kerül. Az operációs rendszerek esetében a következő számok ismertek: 3 % Linux, majdnem ugyanannyi MacOS, 92 % Windows. Böngészők esetében erősen jön fel a Firefox (10 % körül van már), de az Internet Explorer még uralkodik (hiába veszélyes a használata). Az Open Office sem tud igazán teret nyerni, bár a mindennapi használat során a legtöbb felhasználó szinte észre sem venné a különbségeket. Nem kellene kicsit nagyobb figyelmet szentelni ezeknek a kérdéseknek az ilyen nyílt fórumokon?
A Linux esetében mód lenne némi objektív számokat gyűjteni. A 10 éve létező Linux Számlálón jelenleg nagyjából 145 ezer aktív Linux használó - főleg statisztikai - adatai vannak regisztrálva, na meg mintegy 150 ezer Linux alatt futó gép - ez alapján világszerte 18 millióra becsüli a Számláló a Linuxot használókat. Magyarországról jelenleg 1501-en aktívak, amivel a lista 23. helyén vagyunk, épp egy kicsivel Kanada előtt. Jó lenne, ha mondjuk ötszáz lelkes Linuxos olvasó bejelentkezne - egyből lehagynánk Svájcot és Ausztriát, talán még Lengyelországot is.
Itt lehet bejelentkezni: http://i18n.counter.li.org/enter-person.php (akinek angolul nehéz lenne, menjen a lap aljára és válassza ki azt a nyelvet, ami jobban megfelel - vigyázat, minden nincs lefordítva magyarra). A lista két magyar adminisztrátora szívesen válaszol a kérdésekre (a neveket és címeket lásd a http://i18n.counter.li.org/reports/arearank.php?area=HU magyar adatlapon).

Magyar Bálint: Kedves Licounter! Erre hadd válaszoljon Horváth Ádám kollégám. Küldd el neki a kérdésedet (horvath.adam@om.hu)

azsisali: Tisztelt Magyar Bálint Úr!
Ön meghatározó személyisége az SzDSz-nek, ön liberálisnak és demokratának vallja magát, de ez az SzDSz-en belüli magatartásán ez egyáltalán nem érzékelhető.
Például: az SzDSz üzemeltet egy NetPárt nevü internetes "intézményt", amelyet - mint több helyen elmondotta - Ön talált ki. Ezt az egyébként remek kezdeményezést azonban az SzDSz szinte semmire nem használja, pedig a pártdemokrácia, az erőforrás-mozgósítás remek eszköze lehetne.
Megnyilvánulásai alapján Ön egyáltalán nem hisz a párton belüli demokráciában, Ön nem tud mit kezdeni az SzDSz - még mindig jórészt értelmiségi és elkötelezett - tagságával, támogatóival.
Nem tudok, nem hallottam olyanról, hogy - pl. a NetPárt eszközeivel - Ön az SzDSz-ben belső közvéleménykutatást, belső "népszavazást" kezdeményezett volna. Az SzDSz - mint oly sokan rávilágítottak már - vezetésének módszereit tekintve abszolút bolsevista tipusú párt. Meddig engedhetik ezt meg maguknak? Meddig maradhat az Önökre szavazó szűk bázis lojális, ha a lojalitásuk a többi politikai erő tagadására épül csupán?
Mi lesz az SzDSz-szel 2006 után?

Magyar Bálint: Kedves Azsisali! Hogy a végső kérdéseddel kezdjem: az SZDSZ minden bizonnyal bent lesz a Parlamentben és remélhetőleg kormányzati pozícióban 2006 után. A NetPártot valóban én kezdeményeztem és hoztam létre az SZDSZ-ben, de ez minthogyha példája lenne az "egyenlőtlen fejlődésnek":), hiszen a technológia fejlődésével nem igen tudott lépést tartani a benne megnyilvánuló politikai kultúra.

nargile: Tisztelt Miniszter Úr!
Az Alkotmánybíróság decemberi határozata ismét szigorított a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi szabályokon. Mivel tudjuk, hogy ez a probléma nem kis részben a tanulókat/diákokat érinti (az eljárás alá vontak 90%-a volt 30 évnél fiatalabb 2003-ban), fontos, hogy Ön is véleményt nyilvánítson a kérdésben. Ön hogyan látja a magyarországi drogpolitika jövőjét, milyen törvényt látna szívesen, és van-e koncepciója arról, hogy az oktatási intézményekben hogyan kezeljék a drogfogyasztó diákokat?

Magyar Bálint: Kedves Nargile! Én nem vagyok híve a kábítószer-fogyasztás (!) kriminalizálásának, ugyanis ez nem oldja meg a problémákat. A kábítószerek terjesztőit kell a legszigorúbban büntetni, s a szabályozással nem azt elérni, hogy a gyerekek élete vakvágányra kerüljön egy meggondolatlan cselekedet miatt. Érdemes lenne már egyszer a kábítószer-fogyasztó vagy azt csak alkalmilag kipróbáló gyermekek szüleit megkérdezni, hogy szeretnék-e, ha ezért gyermekük börtönbe kerülne. Az elterelés rendszere pont azt a lehetőséget teremtette meg, hogy a börtön helyett a gyógyítás legyen a meghatározó.

dolphin: Tisztelt Magyar Úr, kérdéseim a felsőoktatási törvény körül kialakult vitához kapcsolódnának.
1. - Önnek mi a veleménye: mehet-e a mennyiség a minőség rovására? Amennyiben nem, nem gondolja-e, hogy a jelenlegi fejkvóta rendszer mégis ezt okozza? Hogyan próbálja meg kiküszöbölni ezt? (Arra probaltam utalni, hogy az egyetemek kenyszere, hogy egyre tobb diakot vegyenek fel, sok helyen latvanyos minosegromlast erdemenyezett.)
2. - Az EFOK-al folytatott vita egyik kulcskérdése az egyetemek autonómiájáról szól. A jelenlegi helyzet a véleményem szerint paradox, mert mindaddig amíg az egyetemek közvetlenül az állmatól kapnak pénzt az oktatásra, addig nyilvánvalóan ki vannak szolgáltatva a mindenkori hatalom szeszélyeinek. Ezt kiküszöbölendő miért nem próbálnak egy vócser rendszert kialakítani, ahol az állami támogatást közvelenül a diákok kapják és ők dönthetik el, hogy melyik egyetemre viszik ezt a pénzt? Nem vagyok a téma felkent szakértője, de szerintem, ha ezt a rendszert kombinálnák azzal a lehetőséggel, hogy egyes egyetemek opcionálisan több tandíjjat szedhetnek mint mások (ennek fedezésére a diákhitel továbbra is megmaradna), akkor valóban kialakulhatnának olyan egyetemek ahol a drágább, kevesebb személynek szóló, de minőségi oktatáson lehetne a hangsúly, illetve olyan főiskolák, ahol az olcsóbb, de alacsonyabb színvonalú tömegoktatás jöhetne létre.
3. - Németországban tavaly elkezdtek "elitegyetemeket" építeni, mert rájöttek, hogy a felsőoktatás színvonala a bolognai folyamat jegyében vészesen esni kezdett. Mi erről a éleménye?
4. - A felsőoktatási törvény körüli vita pont azt a művelt, képzett réteget idegeníti el az SZDSZ-től, amely eddig a párt szavazóbázisának fontos része volt. (Kérem ne mondja, hogy nincs így, ismerettségi körömben több tucatnyi ilyen példa van.) Önt ez egyáltalán nem aggasztja?

Magyar Bálint: Kedves Dolphin! 1. Nem az a baj, hogy sokan mennek a magyar felsőoktatásba, hanem az, hogy a kelleténél tovább vannak benne. A bolognai folyamat pont erre ad választ, a belépők jelentős része vagy a kétéves felsőfokú szakképzésbe, vagy pedig a többnyire hároméves felsőfokú alapképzésbe kerül, s onnan csak körülbelül 35-40 százalékuk megy a felsőfokú mesterképzésbe. Ez jelenti az angolszász képzési modell átvételét a felsőoktatásba. 2. Vócser-rendszert alakítunk ki abban az értelemben, hogy 4-5 éven belül pusztán a diákoktól függ, hogyha államilag finanszírozott helyre veszik fel őket, melyik egyetemre mennek. Ez egy jelentős minőségi versenyt is fog eredményezni az egyetemek között. A tandíjas képzésben csak a minimumot kívánjuk előírni, s így a diploma tényleges értéke szerint, egy a tandíjas képzésben részt vevő diákok számára magasabb diákhitellel a jó minőségű egyetemek több bevételhez is juthatnának. 3. Németországban egy 9-szer nagyobb népességű országban választottak ki tíz elit egyetemet. Ez olyan, mintha Magyarországon egy, maximum két egyetemet emelnénk ki elitegyetemi pozícióba. A versenyt szerintem másképp kell biztosítani. 4. Sajnos a reform ellen tiltakozók sokszor fantomokkal viaskodtak, de tudom magam is, hogy a teljesítményelvű versenyszemléletű felsőoktatási reform az jelentős érdekeket sért.Én még a magyar történelemben nem láttam olyan fontos reformot, amit rengetegen ne támadtak volna.

szekeresendre: Tisztelt Miniszter Úr!
A mi gyermekünk nem járhat iskolába. Eszter 12 éves, súlyos mozgássérült, és értelmi fogyatékossága is van, azt mondják, hogy súlyosan-halmozottan fogyatékos. Mikor elvittük vizsgálatra a szakértői bizottsághoz, azt mondták, hogy aki ennyire súlyosan sérült, az nem tudna tanulni, és mi a feleségemmel bele is nyugudtunk ebbe. A mi lányunk nem tankötelezett, hanem - ezt így mondják - képzési kötelezett: egy héten egyszer jön ki hozzánk egy gyógypedagógus, aki fejleszti Esztert, és mindent megtesz, de heti három órában nem lehet úgy fejlődni, mint más gyerekeknek az iskolában heti 25 órában. Ráadásul én nem küldhetem iskolába Esztert, hiszen nincs olyan intézmény ahol fogadnák. Egészen mostanáig elfogadtuk ezt a helyzetet, de ősszel Németországban jártunk, ahol meglátogattunk egy iskolát, ahol éppen olyan gyerekek tanultak, mint a mi lányunk, heti 20-30 órában, és meg kell mondanom, úgy láttam, nagyon szépen fejlődnek. Akkor utánajártunk a feleségemmel, hogy nálunk ez hogyan is van, és azt gondolom, igazságtalanság az, ami velünk történik.
Az olvastam az Alkotmány 70/F § (1) és (2) bekezdésében, hogy Magyarországon mindenkinek jár az ingyenes és kötelező általános iskolai ellátás, függetlenül attól, hogy milyen képességei vannak a gyerekeknek. És azt hiszem, hogy ez ellentmond az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezménynek is, annak is az 1-5 cikkeknek, erről egy jogászismerősöm mondta, hogy a magyar jogrendszernek a része. Kérem, nézzen utána, ha van rá ideje. Ha az én gyerekem nem járhat iskolába, akkor ez Ön szerint nem egy diszkrimináció? És ha igen, mit szándékozik tenni ennek megszüntetése érdekében? Ráadásul a feleségem nem dolgozhat (vegyészmérnök), mert itthon kellett maradnia a gyerekkel. Ha Eszter iskolába járna, akkor rendesen fejlődhetne, a feleségem dolgozna, és nem kellene segélyből élnünk, ráadásul sokkal jobban élnénk. Ez Ön szerint nem lenne jobb megoldás? Tisztelettel várom válaszát, üdvözlettel, Szekeres Endre, egy apa

Magyar Bálint: Kedves Szekeres úr! Valóban ma Magyarországon még kevés olyan intézmény van, amelyben fogadni tudják az Ön lányához hasonló helyzetben lévő gyerekeket. Ugyanakkor, ha megkeresi munkatársaimat, akkor tudunk lakóhelyéhez közel esetleg ilyen intézményt ajánlani. (kozoktatas@om.hu)Az országos fogyatékosügyi programban több ilyen intézmény kialakítását tervezi a szociális tárca.

lófülű: Tisztelt Miniszter Úr!
Az alsó tagozatos iskolásgyermekek érdemjegyeinek eltörlése Ön szerint nem jár azzal a kockázattal, hogy elodázza az esetleges nem megfelelő teljesítmények ismerté válását, kockáztatva ezzel a traumatikus szembesülést olyan korban, amikor a korrekció már nem, vagy csak aránytalanul nagy áldozatok árán lehetséges??

Magyar Bálint: Kedves Lófülü! Az érdemjegyek eltörlése természetesen nem jelenti az értékelés megszüntetését. Meggyőződésem szerint a gyerekeknek nem osztályzatokra, hanem pedagógiailag jól megalapozott, segítő értékelésre van szükségük, amelyben kiderülnek elsősorban erősségeik, és természetesen a fejlesztendő területek is. Aligha van olyan tanító, akinek szüksége lenne osztályzásra ahhoz, hogy serkentse, motiválja, segítse tanítványait.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyar szerint a Fidesz elnöke politológus lenne

Orbán Viktor ambícióit és a jelenlegi felsőoktatási beiskolázási adatokat ismerve a volt miniszterelnök ma valószínűleg kommunikáció vagy politológia szakos hallgató lenne - jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter a Fidesz elnökének nyilatkozatára reagálva, amely szerint, ha most járna általános iskolába Alcsútdobozon, valószínűleg csak traktoros vagy agronómus lehetne.

Minden szinten, szinte minden

Nagy bizonytalanság övezi a most bevezetett érettségi-felvételi rendszert

A tanárok, a diákok és a szülők többségének fejében még mindig nem állt össze a kép, pedig májustól már "élesben megy a játék". Egy-két éve érettségizett fiatal például már azt sem érti: felvételiznie kell-e vagy pedig újraérettségiznie. Tulajdonképpen mindkettőt, illetve egyiket sem.

További cikkek a változó érettségi, felvételi rendszerről

Falak nélküli iskola
Londonban a földön ülnek a gyerekek, a tanár pedig a jót húzza alá

Elavult a kréta

Két-három éven belül a tantermek legalább húsz százalékát white boarddal, vagy más néven interaktív táblával szeretné fölszerelni Magyar Bálint oktatási miniszter.

Tanulást tanulni
Átlag alatt a magyar diákok

A magyar oktatási rendszer túl sok lexikális ismeretet követel, ami viszont idővel elillan a fejekből. Az olyan problémát azonban, amivel nem foglalkoztak az iskolában, a diákok könnyebben megoldják, mint ha tanultak volna róla.

Magyar Bálint a NOL-ban