Rágalmazásért börtön vagy kártérítés?
Nem szerencsés, ha egy újságíró az általa közöltek miatt börtönbe kerülhet - hangzott el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által szervezett tegnapi vitán. A tanácskozáson az újságíró-szervezetek képviselői és több médium vezetője mellett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve több, a sajtószabadság elméleti kérdéseivel foglalkozó jogász is részt vett. Lomnici Zoltán főbíró utalt rá: a szabadságvesztés a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint is csak kivételesen, az erőszakra uszítás egyes eseteiben alkalmazható, ezért szerinte az emberi méltóság megsértése inkább a polgári jog körébe tartozik. Az elnök úgy véli, hogy az igen nagy összegű, megtorló típusú kártérítés mindenkit visszatartana a jogsértéstől.
Hasonló álláspontot képviselt Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke, hangsúlyozva: a közérdekű bírság intézménye a szerkesztőségeket visszatarthatná a jogsértéstől. Ha azonban a jogalkotó szükségesnek tartja, hogy a rágalmazást börtönbüntetéssel is fenyegesse, indokolt esetben ezt a szankciót az újságírók esetében is alkalmazni kell. Eötvös ezért felvetette, hogy újra kellene szabályozni a rágalmazás büntetési tételét, eltörölve a szabadságvesztés lehetőségét. Halmai Gábor alkotmányjogász ezzel kapcsolatban elmondta: a Nyilvánosság Klub már tavaly beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a börtönbüntetés kilátásba helyezése a sajtószabadság korlátozását jelenti.
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője komplex intézkedéscsomagot javasolt. Ennek része lenne, hogy a médiumok kauciót tennének le, amelyből a sértettek számára megítélt kártérítést leemelhetnék. Ugyanakkor szükség lenne szakmai kamarára, amely indokolt esetben akár a foglalkozásától való eltiltással szankcionálhatná a szabályok ellen vétő hírlapírót.
Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke ezzel szemben úgy véli, ha a testi épség és a tulajdon büntetőjogi védelemben részesül, az emberi méltóság és a becsület is hasonlóképpen óvandó érték. Szerinte fenn kell tartani a büntetőjogi fenyegetettséget.
Az elmúlt tíz évben újságíróval szemben mindössze egyetlen esetben szabtak ki végrehajtandó börtönbüntetést - mondta Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész. (Bencsik Andrást Mécs Imre rágalmazása miatt első fokon tíz hónap letöltendő börtönre ítélték, másodfokon azonban a végrehajtást felfüggesztették. Végrehajtandó börtönbüntetést kért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kovács Zoltánra, az Élet és Irodalom főszerkesztőjére, az ügy még nem zárult le.) Rágalmazás miatt 2002-ben összesen 147 büntetőper indult, s a bíróság négy esetben felfüggesztett börtönt, 39 ügyben pénzbüntetést, hat alkalommal végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetést alkalmazott, 98 vádlottat pedig próbára bocsátott. A bírói gyakorlat tehát azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás többnyire beéri a cselekmény nyomatékos helytelenítésével. Egyébként Györgyi azt gondolja, hogy hatékonyabb lehet a nagyobb kártérítés bevezetése.
