A litván főügyészség, illetve az ottani adónyomozó hivatal két munkatársa, miként arról már beszámoltunk, korábban már sikerrel perelte a litván államot azért, mert KGB-s múltjuk nyilvánosságra kerülése után utcára tették őket. A bíróság szerint ezzel több pontban is sérült az alapvető emberi jogok védelméről szóló európai konvenció. Litvániának erkölcsi és anyagi kártérítésként fejenként hétezer eurót kellett fizetnie a két férfinak. A Fidesz által most benyújtott alkotmánymódosítás szerint kizárnák a közéletből azokat, akik a rendszerváltás előtt magyar állampolgárokkal szemben önként folytattak állambiztonsági tevékenységet. Halmai szerint ebben az esetben kérdéses, hogy a munka szabad megválasztásának alkotmányos jogát szükséges és arányos módon korlátozná-e az új rendelkezés.

Arra, hogy az emberi jogok védelméről szóló európai konvenciót itthonról akkor sem lehet átírni, ha abban valamenynyi párt egyetértene, Halmai elmondta: a strasbourgi bíróság ad némi lehetőséget a tagállamoknak az egyedi szabályozásra, amelyet akár a rendszerváltás is indokolhat. Ilyen volt például Rekvényi László, a Független Rendőrszakszervezet hajdani főtitkárának beadványa, aki kifogásolta a rendőrök politikai tevékenységét megtiltó 1993-as alkotmánymódosítást. A bíróság szerint ez valóban ütközik az európai konvencióval, de az új demokráciákban egy ilyen korlátozás mégis elfogadható.