A politikus hangsúlyozta: ez ellentétes a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os egyezménnyel, amely szerint a közügyekben való részvételre, illetve közhivatal vagy köztisztség viselésére megkülönböztetés és ésszerűtlen korlátozások nélkül mindenkinek joga van. A rendszerváltozás után 16 évvel semmi nem indokolja, hogy egyes polgárok között a múltban viselt szerepük miatt bármilyen módon különbséget tegyenek.

Az 1990-es évek elején még ésszerű megoldás lett volna, ha az állambiztonság ügynökeit kizárják a közéletből, akkor azonban ezt senki nem szorgalmazta - emlékeztetett Vastagh. A politikus szerint ilyen javaslat az 1993-as átvilágítási törvény elfogadásakor sem merült fel, s akkor a Fidesz sem gondolt efféle radikális lépésre. Később az Alkotmánybíróság el is vetette, hogy a besúgókat vagy a titkosszolgálatok hivatásos munkatársait eltiltsák a közhivatalok viselésétől, amikor kimondta: ezt csak a rendszerváltozás védelme érdekében tehették volna meg. A testület azonban már 1994-ben úgy látta, hogy nincs ésszerű oka efféle korlátozás bevezetésének. Azóta pedig újabb tíz esztendő telt el, vagyis alaposan megkésett az ötlet - mondta Vastagh.

A felvetés a politikus szerint más okból is aggályos: az átvilágítási törvény a közhatalmat gyakorlókra, a politikai közszereplőkre, valamint a politikai közvéleményt hivatásszerűen gyakorlókra vonatkozik, és a Fidesz ebből a körből önkényesen csak egy csoportot ragadna ki. Ugyancsak egy korábbi AB-döntésből következik, hogy a javaslat ezért is alkotmányellenes lehet - jelentette ki Vastagh.

A Fidesz javaslata szerint "a Magyar Köztársaságban nem gyakorolhat közhatalmat az a személy, aki 1990. február 14. előtt, szabad akaratából, magyar állampolgárokkal szemben állambiztonsági tevékenységet végzett, vagy olyan politikai, illetve állami tisztséget töltött be, amelyben magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági jelentést kapott".