A kínai mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a tesztek során a beoltott kacsák és libák szervezete három héttel az új szer beadása után már képes volt védekezni a legveszélyesebbnek tartott H5N1 vírus ellen (az utóbbi hónapokban gyakorlatilag az összes megbetegedést ez a vírustörzs okozta). A vakcina körülbelül tíz hónapra biztosít védettséget az állatoknak, s ez sokkal több, mint amire az eddigi szerek képesek voltak.

Tény, hogy a közlemény több helyen is határozottan csak kacsákról és libákról beszél, s ismeretes, hogy a megfertőzött állatok jelentős része csirke volt. Ráadásul a vírus az embert is megbetegítheti: eddig 46 ember halt meg madárinfluenzától, a legutóbbi esetet éppen a hét végén jelentették be Kambodzsában. Vietnamból az év eleje óta szinte hetente jelentenek új áldozatot. A betegek döntő többsége az állatoktól kapja el a kórt. Ennek fő oka, hogy Ázsia tele van korszerűtlen állatfarmokkal. A beteg állatok tüsszögnek, s az ott dolgozók a fertőzött váladékot közvetlenül belélegzik. Nem véletlen, hogy nagyon magas a fertőzöttek között a gyerekek aránya, az ő fejmagasságuk ugyanis sokkal közelebb van a szárnyasokéhoz. Az egészségügyi előírásokat azonban nem merik szigorítani, mert a költségek könnyen tönkretehetik az egész ágazatot, ennek pedig súlyos társadalmi következményei lennének.

Legalább egy esetről tudnak az egészségügyi hatóságok, ahol emberről került a kór emberre. A vírusok gyors mutációra képesek, s az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint csak idő és szerencse kérdése, mikor alakul ki egy olyan törzs, amely akadálytalanul terjedhet emberről emberre. A rémálomszerű forgatókönyvekben egy olyan rekombináns vírus megjelenése szerepel, amely örökli a humán influenza páratlan fertőzőképességét és a madárinfluenza pusztító hatását. Egy ilyen új, világjárványt okozó influenzavírus megjelenése átlagosan 25 évenként esedékes, s a legutóbbi, 1968-as hongkongi járvány kipattanása óta már 37 év telt el.

A H5N1 jelű vírussal egyébként a WHO is előrehaladott kísérleteket folytat: sikerült előállítani és tenyészteni azt a vírusváltozatot, amely a humán vakcina alapanyaga lehet. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a kínai kutatók eredményei csökkenthetik az emberi és a madárvírus találkozásának esélyét, a WHO munkája nyomán pedig világszerte - így Magyarországon is - megkezdődhet a felkészülés az oltóanyag előállítására. A kutatók azt remélik, hogy idén tavaszra Magyarországon is rendelkezésre áll majd a hatékony humán vakcina a madárinfluenza legveszélyesebbnek tűnő változata ellen.