Bozóki András lesz a kulturális miniszter
Bozóki András politológus-szociológust kérte fel kulturális miniszternek Gyurcsány Ferenc hétfőn. A kormányfő ezt sajtótájékoztatón jelentette be. "Azért esett rá a választás, mert azt gondolom, hogy egy demokratikus, modern Magyarország nyitott közéletének és kultúrájának, ehhez illeszkedő kulturális politikájának a leghitelesebb képviselője" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A jelölést a Magyar Szocialista Párt elnöksége egyhangúlag támogatta. Hiller István MSZP-elnök, a nemzeti kulturális örökség minisztere január közepén jelentette be, hogy február 14-én lemond tárcavezetői posztjáról és kizárólag pártelnökként folytatja munkáját.
A kormányfő a sajtótájékoztatón jelen lévő 46 éves miniszterjelöltről elmondta, hogy Bozóki András jogot végzett, majd szociológiát tanult, és "egy új Magyarország megálmodásában" a fiatal demokraták partnere, a Magyar Narancs alapító szerkesztője volt.
Gyurcsány Ferenc úgy jellemezte Bozóki Andrást, mint olyan embert, aki megtartotta a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megálmodott álmait, és aki úgy gondolja, hogy ezen álmok megvalósítója, a rendszerváltás haladó hagyományainak folytatója Magyarországon a balliberális oldal.
"Azt várom tőle, hogy legyen segítségünkre egy pezsgő, nyitott, lendületes kulturális élet kialakításában, nyissa ki a kulturális intézményrendszert valamennyi korosztály számára, tegye azt befogadóvá, és a kultúra által is tegye erősebbé a demokratikus Magyar Köztársaságot" - fogalmazott a miniszterelnök.
Hiller István a sajtótájékoztatón közölte: azt kérték Bozóki Andrástól, hogy ne csak egy szakminisztere legyen a kormánynak, hanem megjelenítője egy szellemiségnek, a szociáldemokraták és a szabad demokraták koalíciójának, egy modern, haladó Magyarország kultúrájának.
Hangsúlyozta, hogy a jelölést teljes mellszélességgel támogató pártelnökség mellett személy szerint ő is minden segítséget megad ahhoz, hogy Bozóki András sikeres lehessen a tárcavezetői poszton.
Bozóki András közölte: azt szeretné, hogy Magyarország ne szakadjon szét kulturális értelemben, és a vidéki közösségi kultúra fejlődjön együtt a magas kultúrával. Törekvése, hogy Magyarország kulturális értelemben felemelt fejjel legyen tagja az Európai Uniónak, és ezzel mutasson példát a még csatlakozás előtt álló országoknak.
Pető Iván szabad demokrata országgyűlési képviselő, az SZDSZ ügyvivője azt mondta az MTI-nek, hogy pártja tudomásul veszi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntését. "Viszonylag fiatal emberként" jellemezte Bozóki Andrást, akinek - mint mondta - nagy nemzetközi tapasztalata van, többször tanított külföldön is.
Az SZDSZ-es politikus kiemelte, hogy Bozóki András a Fidesz egyik alapítója volt, vagyis nem vádolható azzal, hogy bármilyen köze lenne az elmúlt rendszerhez, és nem is szocialista politikus.
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője a bejelentésre reagálva az MTI-nek azt mondta: Bozóki Andrásban, korábbi Fideszhez kötődő életpályája ellenére, "semmiképpen nem egy fideszes, sokkal inkább egy szabad demokrata miniszter képe sejlik fel".
Hozzátette: kérdés, hogy vajon már megint megkerülték-e a szocialistákat az ügyben, hiszen Gyurcsány Ferenc egyik saját tanácsadóját nevezte ki, aki kevéssé kötődik az MSZP-hez. Ezt azonban a fideszes politikus nem nevezte hátránynak. Azt mondta, hogy a tárca "átjáróházzá vált" az utóbbi időben: két politikai és négy közigazgatási államtitkárt, valamint két minisztert cseréltek le a szocialisták 2002 óta.
Mint Halász János kijelentette, a Fidesz kíváncsian várja a leendő miniszter meghallgatását a jövő héten, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt.
"Miniszterelnök úr meg tudja lepni a politikai közéletet a döntéseivel" - mondta Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek.
"Bozóki András életútja figyelemre méltó, és nem kizárt, hogy mostani feladatát jól el tudja látni" - tette hozzá.
Kijelentette: az MDF nem híve az azonnali ítéletek kimondásának, az új miniszter munkásságát és a miniszterelnök döntésének helyességét a cselekvések és a tettek fogják bizonyítani.
Bozóki András 2003-2004-ben tagja volt Medgyessy Péter miniszterelnök informális tanácsadói körének, ahová Gyurcsány Ferenc akkori főtanácsadó hívta meg.
Bozóki András 1959. január 23-án születt Budapesten. Szülei elsőgenerációs értelmiségiek. A Petőfi Gimnáziumban érettségizett, a katonai szolgálat után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1980 és 1985 között elvégezte a szociológia szakot az ELTE Szociológiai Intézetében. 1988-89-ben fél évig szociológiát és politikatudományt hallgatott a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA).
Politikai pályafutása 1987-ben indult: részt vett az első Lakiteleki Találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum mozgalomként megalakult. 1988 májusában tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának. 1989-ben, a rendszerváltás évében - amíg a Fidesz és az SZDSZ közötti kettős tagság lehetséges volt - tagja volt az SZDSZ-nek.
1988 júniusától 1993 novemberéig a Fidesz tagja volt. 1989 nyarán a Fidesz és az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, ahol a politikai átmenet erőszakmentessége garanciáival foglalkozó I/6-os munkabizottságban tárgyalt.
Az első szabad választások idején - 1990 januárjától áprilisáig - a Fidesz szóvivője és kampányának egyik arculattervezője volt. 1991-92-ben a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának tanácsadójaként dolgozott.
1989-ben társaival együtt megalapították a Magyar Narancsot, ahol 1989-92 között szerkesztőként, 1992-96 között pedig főmunkatársként dolgozott. 1993-ban a Magyar Narancs kollektívája Pulitzer-emlékdíjat kapott.
1992-ben Tiszta lappal címmel dokumentumkötetet szerkesztett a Fidesz első négy évének történetéről. A pártból annak jobboldali politikai fordulata miatt, 1993-ban lépett ki. Más pártoknak - sem 1988 előtt, sem 1993 után - nem volt és jelenleg sem tagja.
Publicisztikai írásai jelentek meg a HVG-ben, a Nappali Házban, a Figyelőben, a Ligetben, a Beszélőben, a Kritikában, a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és más lapokban.
Bozóki András 1994 óta docensként tanít a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékén, 1997-től főállásban. Már1983 őszétől oktatott az ELTE ÁJTK-n, előbb az Állam- és Jogelmélet, majd - jelenleg is - a Jogszociológia Tanszéken. Tanított az ELTE Szociológiai Intézetében, a Közgazdasági Egyetem Rajk László szakkollégiumában és a Századvég Politikai Iskolán.
1993 tavaszán a angliai Nottinghami Egyetemen volt vendégtanár, 1999-2000-ben pedig a Massachusetts állambeli (USA) Smith College Politikatudományi Tanszékén, a Mount Holyoke College-ban és a Hampshire College-ban tanított.
1999-2001 között három éven át egyik szervezője és előadója a Tübingeni Egyetem nyári politikatudományi kurzusának Németországban. 2004 őszén vendégprofesszor New Yorkban a Columbia Egyetem Politikatudományi Tanszékén.
Meghívott előadóként valamennyi kontinensen tartott előadásokat, 1982 óta publikál.
Tanulmányai jelentek meg csaknem valamennyi magyar társadalomtudományi folyóiratban, valamint amerikai, angol, német és más európai folyóiratokban.
Bozóki András szerkesztette 1987-ben A Szép Szó 1936-39 című válogatást. 1991-ben társszerkesztője volt az Anarchizmus című antológiának, közreműködött az Egyesült Államokban megjelent Liberty and Socialism című kötet szerkesztésében és társszerzője a Társadalomismeret című gimnáziumi tankönyvnek.
1999-ben főszerkesztője volt A rendszerváltás forgatókönyve című négykötetes munkának, és sorozatszerkesztője az összesen nyolc kötetre rúgó sorozat további köteteinek.
2003 decemberében három évre a Magyar Politikatudományi Társaság elnökévé választották.
Politológiai és szociológiai tárgyú írásaiért 1991-ben Erdei Ferenc-díjban részesítették, 1992-ben a Magyar Szociológiai Társaságtól "Az év publikációja" díjat kapta. 2002-től választott tagja az European Political Science Network (EpsNet) vezető testületének és az OTKA politikatudományi zsűrijének.
Nős, két fia van. Felesége pszichológus-pedagógus, az Alternatív Pedagógusképző Műhely alapítója. Nagyobbik fia az ELTE Jogi Karának hallgatója, a kisebbik gimnazista.(MTI)