Rice saját hangját keresi
Szándékosan küld egymásnak is ellentmondó jelzéseket Condoleezza Rice. Az első európai és közel-keleti körútján tartózkodó új amerikai külügyminiszter egyik munkatársa azt mondta a kísérettel utazó amerikai újságíróknak, hogy "olykor a vegyes üzenet az üzenet".
Washington most szeretné megnyugtatni, és szorosabb együttműködésre serkenteni az európai szövetségeseket, azzal, hogy "egyelőre" nincs napirenden az Irán elleni támadási. Másrészt a katonai opció életben tartásával, és az emberjogi helyzet bírálatával Amerika nyomást próbál gyakorolni Iránra. Miközben Törökországban Rice az iraki egységet támogatta - azaz a kurd önállósodási törekvések ellen emelt szót -, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozva az eddiginél élesebben vetette fel a moszkvai politikával kapcsolatos amerikai kifogásokat. Ezek között van a sajtószabadság korlátozása, a Yukos olaj és gázipari konszern szétverése és a tartományi kormányzók jogkörének elvonása. Lengyelországban az amerikai diplomácia a katonai segélyek fokozásával és a vízumügyben tett újabb ígéretekkel próbálja meg feledtetni azt a tényt, hogy Varsó 2400 fős kontingensének egyharmadát kivonja Irakból.
A környezete szerint is saját hangját kereső Rice szeretné magát megkülönböztetni elődjétől, Colin Powelltől. Az új miniszternek arra is ügyelnie kell, hogy ne haragítsa magára a Republikánus Párt jobbszárnyát, amely gyanakvással tekint a "túl liberálisnak" tartott külügyi apparátusra, illetve ne rontsa meg viszonyát a neokonzervatív politikusokkal, akik négy éven át folyamatosan hadakoztak a pragmatikus Powell ellen. A rendkívül ambiciózusra tervezett európai és közel-keleti bemutatkozás céljai közé tartozik továbbá a palesztin és iraki választások által adott lendület kihasználása. Érdekes, hogy Rice a NATO-tag Törökországtól kért segítséget a térségben uralkodó Amerika-, és Izrael-ellenes hangulat megváltoztatására.
- Izrael megérdemli, hogy békében élhessen a Közel-Keleten, és az izraeliek megérdemlik szomszédjaik tiszteletét - mondta Rice Törökországban. Szerinte az izraelieknek és a palesztinoknak saját útjukon kell haladniuk a béke felé, de a térségbeli országok és más nemzetek részéről is segítségre van szükségük.
Hétfőn Ariel Saron izraeli kormányfővel és a palesztin hatóság élére frissen megválasztott Mahmud Abbasszal tárgyal, de a repülőgépen vele utazó riportereknek azt mondta, az Egyesült Államoknak jelenleg nem kell vezető szerepet betöltenie a két fél közötti megbeszéléseken. Ha később szükség lesz rá, Washington hajlandó lesz aktivizálni magát.
Számos közép- és kelet-európai politikus áll Vlagyimir Putyin orosz elnök évfordulós meghívásával szemben - jelentette a berlini Der Tagesspiegel vasárnapi kiadásában. Putyin a náci Németország felett aratott győzelem 60. évfordulóján tartandó moszkvai ünnepségekre hívja a kormány- és államfőket. Gerhard Schröder német kancellár már igent mondott, s megerősítették George W. Bush amerikai elnök érkezését is.
A Der Tagesspiegel szerint azonban Vaira Vike-Freiberga lett elnök csak akkor hajlandó Moszkvába utazni, ha ott felhagynak "a Baltikum felszabadításának hallatlan gondolatával". Valdas Adamkus litván elnök részvétele is kétséges, de német európai parlamenti képviselők Schrödert is eltanácsolnák a moszkvai jelenléttől, ha Moszkva nem vállalja, hogy 1939-ben Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között Lengyelországot, később pedig Moszkva a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolta, s nem önként váltak annak részévé. (MTI)
