Államháztartási szempontból az ország többet fizetett ki tagdíjként az Európai Unió intézményeinek, mint amennyi forrást hasznosítani tudott különböző fejlesztési programok finanszírozására - jelentette ki Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, pénteki sajtótájékoztatóján.

"Draskovics Tibor és Baráth Etele által jegyzett számok alapján tudjuk bizonyítani, hogy mégiscsak, államháztartási szempontból az ország többet fizetett ki tagdíjként az Európai Unió intézményei felé, mint amennyi forrást hasznosítani tudott különböző fejlesztési programok finanszírozására" - mondta a politikus. Tavaly 133,2 milliárd forint befizetési kötelezettsége volt Magyarországnak, ez idén 210 milliárd forint lesz - tette hozzá.

Ha az előcsatlakozási alapokat is figyelembe vesszük, akkor Magyarország 40 milliárd forintos mínuszban van, ha azonban a PHARE és a SAPARD pénzeket nem számítjuk bele, akkor mínusz 60 milliárd forint a mérleg - mondta. Magyarázatként hozzátette, hogy az államháztartási törvény szerint egy kívülről érkező forrás akkor válik valós bevétellé, ha az kifizetésre kerül, vagyis a kiadási oldalon is megjelenik. A számításnál azokat a forrásokat vették figyelembe, amelyek már eljutottak a fejlesztési programok finanszírozására.

A csütörtöki egyeztetés után azt az információt kapták - mondta Nógrádi Zoltán -, hogy az Európai Unió 183 milliárd forintot előlegezett meg Magyarország számára, ez azonban még mindig az államkincstárban van, miközben például a gazdasági versenyképesség operatív program keretén belül 11 ezer vállalkozó várja, hogy megkapja a pályázati úton kért fejlesztési forrásokat. Arra kérte a kormányt, hogy juttassa el ezeket a forrásokat oda, ahová ezt az unió szánta, illetve, hogy mérje fel az ország valós helyzetét, határozza meg a gazdaság legfontosabb problémáit.

A képviselő kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellációban kérdezi majd Baráth Etelét, mikor jut el a pénz a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, és hol van az a több száz milliárd forintnyi hitel, amelyeket európai uniós csatlakozásunk után vett fel az ország az Európai Beruházási Banktól a fejlesztési programok finanszírozásárára.

Navracsics Tibor, a Fidesz kabinetfőnöke, a Kormányzás 2006 Intézet vezetője, aki Nógrádi Zoltánnal együtt tagja volt a négypárti egyeztetésre érkezett Fidesz-szakértői csoportnak, azt mondta: a miniszterelnök korábbi nyilatkozata alapján gondolták, hogy beengedik őket a megbeszélésre. Gyurcsány Ferenc ugyanis korábban azt mondta, hogy a lehető legunalmasabb találkozóra készül, ahol szakmáról beszélnek majd - tette hozzá. A miniszterelnök talán mégsem akart lényegi kérdésekbe bocsátkozni, mintha idillikus helyzetben lenne az ország, pedig ez nincs így - jegyezte meg.

Navracsics Tibor idézett egy 2004 novemberében, a második Nemzeti Fejlesztési Tervhez készült, Baráth Etele által jegyzett kormányzati előterjesztést, amely szerint az ország jelentős részében megakadt a fejlődés, jelentősek a társadalmi különbségek, az államháztartás helyzete feszültséggel terhes, a közszolgáltatások több szegmense is a teljesítőképessége határán van, és a gazdaság 15 éve tartó fejlődése kezd instabillá válni. (MTI)