Az éghajlatváltozás várható következményei
A klímaváltozás következtében víz- és élelmiszerhiány alakulhat ki, emiatt migrációs hullám indulhat meg. A fejlődő országok, különösen Afrika államai fogják nehezen hárítani a légköri átlaghőmérséklet emelkedéséből eredő problémákat – hangozott el egy nemzetközi konferencián, Exeterben.
A konferenciát a brit miniszterelnök hívta össze azzal a céllal, hogy a klímaváltozás fontosságára felhívja a figyelmet. Tony Blair lesz a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8 idei elnöke, és ebben a minőségében azt ígérte, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok ügyét különös figyelemmel fogja kísérni. Bill Hare, a klímaváltozás hatásait vizsgáló potsdami kutatóintézet munkatársa arról tartott előadást, hogy az átlaghőmérséklet egy-egy Celsius-fokos növekedése milyen hatással fog járni.
Ha egy és két fok közötti növekedés következik be, akkor például elszaporodnak az erdőtüzek a Földközi-tenger térségében. Több mint kétfokos növekedés várható körülbelül 2060-ra, ennek hatására a brazil őserdők jelentős része elpusztulhat. Kína és Tibet is elveszítheti erdőségei jelentős részét. Háromfokos emelkedés esetén, amit körülbelül 2100-ra lehet várni, 3,3 milliárd embert érintő gabonahiány várható.
Anthony Nyong nigériai kutató szerint Afrika egyes részein a kétfokos hőmérséklet-emelkedés a csapadék tízszázalékos csökkenését fogja eredményezni. A kutató szerint a klímaváltozás globális probléma ugyan, de a gyengébb államokat jobban fogja sújtani. A melegedés hatására jobban terjednek a fertőző betegségek, emiatt a gazdaságtól nagyobb erőforrásokat kell elvonni az egészségügyre. Növekszik az éhezők száma, ugyanis a meleg elpusztítja azokat az ökológiai rendszereket, amelyektől függ az életük. A hagyományos orvoslás esélyei is romlani fognak, mert számos növényfaj tűnik el, amelyből gyógyírt vonnak ki az ember számára.
A WWF szerint 2080-ra 80-120 millió ember fog kifejezetten a klímaváltozás következtében éhezővé válni, nyolcvan százalékuk éppen Afrikában.
A szakértők között konszenzus alakult ki arról, hogy a probléma olyan komoly, hogy sürgős megoldást kell találni rá globális szinten – közölte Sir David King, aki jelentést fog tenni erről a brit miniszterelnöknek.
A konszenzus ellenére Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Andrej Illarionov azt hangoztatta Exeterben, hogy a melegedést nem az ember okozza. És egyébként is – mondta az orosz vendég -, ha valakinek gondjai vannak a melegedéssel, azt szívesen látjuk Szibériában.
Cambridge-i kutatók tegnapi bejelentése szerint nem kizárt, hogy az Antarktisz egyik hatalmas jégmezője elkezdhet szétdarabolódni, amely ötméteres szintemelkedést okozhat a világ tengerein.
A Nyugat Antarktiszi Jégmezőről (West Antarctic Ice Sheet) négy évvel ezelőtt az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) még azt állította, hogy a szétdarabolódásától nem kell tartani. Alvó óriásnak nevezte az Antarktiszt az IPCC akkoriban, most azonban helyesebb lenne felébresztett óriásnak nevezni – mondta Chris Rapley, a British Antarticy Survey, a Brit Antarktisz Kutatást vezető professzor a konferencián.
Jelenleg kétszázötven köbkilométer jég olvad bele a tengerbe évenként, mondta Rapley, amely a tengerszint egyötöd milliméteres emelkedését okozza. A professzor szerint, ha a terület szétdarabolódik, akkor víz alá kerülhetnek olyan szegény államok, mint Banglades. Dél-Anglia nagy része is katasztrofális következményekkel számolhat.
(The Guardian, Independent)
