Képzés "kiválasztottaknak"
A megkárosított főnővérek, szakoktatók miért tűrték éveken át, hogy helyettük az ápolási igazgató számoljon el olyan jövedelmeket, amelyekért nem ő dolgozott meg? A dolgozók a hosszú hallgatás után vajon miért épp a múlt év végén szánták el magukat arra, hogy "kiadják" a vezetőt?
Akik a felsorolt kérdésekre felelni is tudnának, hallgatnak, vagy ha megszólalnak, nem árulnak el mindent. Az ügy főszereplője, Petrikné Jakab Zsuzsa, a volt ápolási igazgató megkeresésünkre azt mondta: amíg a rendőrségi vizsgálat tart, nem kíván nyilatkozni.
A történet röviden így fest: G. Kiss Gyula, a kórház főigazgatója tavaly november végén arról tájékoztatta az intézmény fenntartóját, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatot, hogy a kórház ápolási igazgatója az érdekeltségében lévő betéti társaság számára számolt el olyan jövedelmeket, amelyekért nem ő, hanem a kórház főnővérei, szakoktatói dolgoztak meg. A megyei önkormányzat vizsgálatot indított, a kórház vezetése pedig - csalás és magánokirat-hamisítás miatt - feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben a debreceni rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A botrány kirobbanása után az ápolási igazgató lemondott vezetői megbízatásáról és az MSZP debreceni elnökségében viselt tisztségéről.
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke, Juhászné Lévai Katalin MSZP-s parlamenti képviselő a vizsgálat eredményéről azt mondta: a kórházi belső ellenőrzési hibái, illetve szervezeti, működési hiányosságok vezettek a kialakult helyzethez. Megállapították, hogy a volt ápolási igazgató által elkövetett cselekmények az intézménynek anyagi kárt nem okoztak. G. Kiss Gyula tudomásul vette a testület határozatát, amely szerint felül kell vizsgálni a belső ellenőrzési rendszert, s egyúttal fegyelmi vizsgálatot kívánt indítani a volt ápolási igazgató ellen. Ez azonban nem történt meg, mert az asszony a napokban megszüntette munkaviszonyát a kórházzal.
A felvetődött kérdésekre mindenkinek megvan a maga válasza. A kórház dolgozói - akik nem kívánták megnevezni magukat - azt állítják, hogy az igazgató asszony "állam volt az államban", aki kemény, arrogáns és kíméletlen magatartásával félelemben tartotta beosztottait. Ráadásul a kórházban gyakran kérkedett azzal, hogy jó kapcsolatot ápol a megyei közgyűlés MSZP-s elnökével, amivel sakkban tartotta G. Kiss Gyula főigazgatót is, akinek ismerten rossz a viszonya a szocialista politikussal. Juhászné Lévai Katalin érdeklődésemre ugyanakkor cáfolta, hogy barátságban volna az ápolási igazgatóval. G. Kiss Gyula főigazgató - aki tavaly januárban került az intézmény élére - azt állítja, hogy amint tudomást szerzett az esetről, azonnal vizsgálatot kezdeményezett.
Megtudtam a kórházban, hogy az ápolási igazgató által szervezett képzésekben csak a "kiválasztottak" vehettek részt, vagyis az oktatásra felkért főnővérek nemhogy panaszkodtak volna jövedelmük egy részének elvesztése miatt, de örülniük kellett már annak is, hogy a vezető egy kis mellékeshez juttatja őket.
Valójában az intézmény menedzsmentjének lett elege az ápolási igazgató megnövekedett befolyásából, és abból, hogy az asszony állítólag az intézményvezetés legbelsőbb ügyeiről is tájékoztatta a megyei önkormányzat vezetését - legalábbis ezt mondják a kórházban. Információk szerint a főigazgató behívatta a főnővéreket, és azt mondta nekik: számíthatnak a kórházvezetés támogatására, ha vallanak a főnökük ellen. G. Kiss Gyula főigazgató nem erősítette meg, hogy volt ilyen megbeszélés. A dolgozók szerint volt.
A kórház jogászai miért nem vették észre, hogy - még formailag sem - jogosított személlyel kötöttek szerződéseket? G. Kiss Gyula erre azt mondta: amikor tavaly átvette a kórház vezetését, már hosszú ideje folytak a képzések, és semmi nem indokolta, hogy a szerződéseket felülvizsgálja. Évente több ezer szerződést írnak, előfordulhat, hogy némelyikbe apróbb hiba csúszik.
A napokban a megkárosított dolgozók aláírtak egy dokumentumot, amely szerint, ha a volt vezető megtéríti a megállapított összegeket, nincs további anyagi követelésük. Ezzel jelentős összegről mondanak le: azt írták alá ugyanis, hogy a volt ápolási igazgató csak néhány havi javadalommal tartozik nekik, holott a visszaélések évek óta folytak az intézményben. A főnővérektől megtudtam: a botrány miatt nagy lelki teher nehezedett rájuk, ezért mihamarabb szeretnék elfelejteni a történteket. A felejtés egyébként is az ügy egyik kulcsszava. A megyei önkormányzat és a kórház vezetése egyaránt abban érdekelt, hogy az ügyre minél előbb a feledés fátyla boruljon.
