Teljesen kizárható, hogy nemzeti indíttatásból irtották ki Horgoson a hattagú családot - közölte a bűntény helyszínéről Snjezana Lekovic, a nyomozást vezető szabadkai kerületi törvényszék vizsgálóbírója.
A horgosi mészárlás nem etnikai alapú volt
Lekovic szerint a család erőszakcselekmény áldozata lett, és helytállóak azok a nem hivatalos értesülések is, hogy az áldozatok otthonát felforgatták. A vizsgálóbíró szerint azonban már most teljesen kizárható, hogy etnikai gyűlöletből végeztek a családdal.
Lekovic hivatala rövid közleményt adott ki, miszerint a jellegzetesen magyar vezeték- és keresztnevű áldozatok 67, 65, 36 és 34 évesek, illetve ketten közülük gyerekek. Ez megerősíti azt a korábbi feltételezést, amely szerint a két általános iskolás gyereken kívül szüleik és nagyszüleik is a bűntény áldozatai lettek.
A belgrádi médiában kétféle magyarázat látott napvilágot a bűntényről: az első szerint az egyik családtag kiirtotta hozzátartozóit, majd magával is végzett, a másik szerint pedig kívülálló személyek végeztek az egész családdal. Továbbra is csak nem hivatalos értesülések szólnak arról, hogy a két nagyszülőt leszúrták, fiukkal, menyükkel és két unokájukkal pedig pisztollyal végeztek. A nagyszülők külön laktak a fiataloktól a családi ház melléképületében. Különös kegyetlenségre, illetve az elkövetők "profizmusára" utal, hogy minden nyomot eltüntettek, lelőtték állítólag a család kutyáját is.
A meggyilkolt család gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Jól szituált, más hírek szerint "rendkívül gazdag" családról van szó, amelynek vállalkozásai voltak Szerbia-Montenegróban és Magyarországon is. Egyes hírek szerint a bűntény kapcsolatba hozható a családi vállalkozás üzleti ügyeivel. A család az utóbbi hónapokban állítólag almával kereskedett, a gyümölcsből alkoholt állítottak elő a vásárlók, és állítólag a rendőrség összeállította a gyanúsítottak listáját, amelyen néhány almavásárló nevét is feltüntették.
Az MTI nem hivatalos, meg nem erősített információi szerint nemrég Magyarországon megölték a horgosi család egyik üzleti partnerét, ezért nem kizárt, hogy a szerb hatóságok a magyar rendőrség segítségét is igénybe veszik.
Szabadkát a kilencvenes évek derekán hasonló brutalitású bűntények sorozata rázta meg, amelyet Magda Marinko bűnbandája követett el. Az észak-bácskai városban 1994-ben Marinko társaival együtt megölt három embert, és még abban az éven Szabadkán kiirtott egy házaspárt, majd Magyarországon folytatta a vérengzést. Marinkót a magyar ügyészség nyolc Magyarországon elkövetett gyilkossággal vádolta. Ezek közül a szegedi Z. Nagy család ügyében bizonyítottság hiányában felmentő ítélet született, de a többi vádpont alapján előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve más bűncselekmények miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság.
A Marinko-eset azért vetődött fel a horgosi tragédiával kapcsolatosan, mert többen megfogalmazták azt a véleményt, hogy ilyen kegyetlen bűntényt csakis háborút járt, Magda Marinkóhoz hasonló gyilkológépek követhettek el. Köztudomású, hogy Marinko a hírhedt szerb háborús szabadcsapatvezér, Zeljko Raznatovic Arkan erdődi kiképzőtáborában tanulta ki a "mesterséget", ugyanott kapott kiképzést a bolti sorozatgyilkosként ismert Erdélyi Nándor is, az "oktatók" között pedig megfordult Milorad Lukovic Legija, a Djindjic-gyilkossággal és számos más múltbeli politikai bűnténnyel vádolt egykori titkosrendőr.
(MTI)