Narancspánik a posztszovjeteknél

A külföldi beavatkozás tiltását, s a "narancskór" terjedésének megállítását ígérik azok a nyilatkozatok, amelyeket a választások előtt álló közép-ázsiai vezetők tettek közzé. Az ukrajnai és a korábbi grúziai fejlemények miatt ezek a rezsimek megrettentek.

Ebben a hónapban három volt szovjetköztársaságban tartanak parlamenti választásokat: a közép-ázsiai Kirgizsztánban és Tádzsikisztánban, majd a Románia és Ukrajna közé szorult Moldovában. Az események ugyan különféle változatokat ígérnek Közép-Ázsiában és a második román nyelvű államban, de sok körülmény egybe esik. A kijevi fordulat után általános lett a félelem a "narancssárga veszedelemtől" Legutóbb Aszkar Akajev kirgiz elnök jelentette ki országa parlamentjében, hogy nem tűri el, hogy megismétlődjék az, amit "a grúziai és ukrajnai elitek végrehajtottak országaikban". Akajev korábban a külföldi nagyköveteket vádolta azzal, hogy finanszírozzák kisszámú ellenzékét. Előzőleg néhány legfeljebb pár száz fős tüntetés volt Biskekben, a kirgiz fővárosban. Ezeken főleg azért tiltakoztak, mert több ellenzéki politikus képviselői jelölését megtagadták, mivel több évig távol voltak az országtól. Az illetők - köztük az ország korábbi külügyminisztere - nagykövetként szolgáltak külföldön. Akajev egy korábbi sajtónyilatkozatában, amelyet az orosz Nyezaviszimaja Gezetának adott, azt mondta, hogy a térségben épp az ő országa alkalmas az ún. "bársonyos forradalom" politikai technológiájának" alkalmazására, mert nála már a társadalom felkészült a demokráciára. Ennek ellenére - hangoztatta - mindent megtesz a változás - polgárháború - megakadályozására. Akajev 15 éve van hatalmon, s az idén lejár utolsó elnöki megbízatása. Ellenfelei attól tartanak, hogy más posztszovjet vezetőkhöz hasonlóan örökös államfővé akarja megválasztatni magát az októberben esedékes elnökválasztáson. Akajevet az is felbosszantotta, hogy a kirgiz ellenzékiek is a sárga egyik árnyalatát választották kampányszínnek.

Kissé különbözik a szomszédos Tádzsikisztán esete. Ott a kilencvenes évek közepén öt évig polgárháború dúlt. Ennek 1997-ben vetettek véget úgy, hogy az iszlamista ellenzéket bevették a hatalomba. A következő választás február végén lesz, de ellenzéki források szerint, csak az elnöki Tádzsik Népi Demokratikus Párt jelöltjeit veszik fel a listákra. A megfigyelők szerint feltehetően csak a kommunisták lesznek képesek arra, hogy bejussanak a törvényhozásba. Az indulásból való kizárásra itt az adott ürügyet, ha valamelyik jelölt bármilyen külföldi segítséget kapott korábban - jelentette a térségben aktív Szabadság Rádió.

Európa - és Moszkva is - nagyobb jelentőséget ad a moldovai parlamenti választásoknak. Már csak azért is, mert a chisinaui parlament maga választja meg az elnököt is. Vladimír Voronin az eddigi államfő, annak ellenére, hogy a helyi kommunista párt vezetőjeként jutott a hatalomba, nem felel meg a Kreml elképzeléseinek. A fő ok, hogy a 2001-ben megválasztott moldovai vezetők nem kívántak Moszkvában megfogalmazott alkut kötni a tiraszpoli orosz szakadár enklávéval. Sőt, később is nagyobb érdeklődést mutattak az európai integrációs és fejlesztési lehetőségek, mint a FÁK-ban való boldogulás iránt. És ez érthető, hiszen Moldovát a nemzetközi sajtóban gyakran emlegetik Európa legszegényebb államai között. Az ukrajnai és romániai fordulat pedig egyértelművé tette, merre tarthat az ország. A kulcskérdés az, milyen támogatást kap Tiraszpol az elkövetkező időben Moszkvától. Elkezdődik-e az orosz csapatok régen esedékes kivonása, felszámolják-e a hatalmas fegyverraktárakat? A terület - állítják a szakértők - a nemzetközi bűnözés és fegyvercsempészés egyik központja. Aligha kétséges, hogy éppen a Moldovával és Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlás eszközeként tartják fenn ezt a "köztársaságot".

Európa politikacsinálói tehát leginkább az itteni fejleményeket figyelik most. A kérdés az, hogyan lehet egyszerre alkalmazni a "jó szomszédság politikáját" Oroszországgal, s a nagyobb önállóságra és belső demokráciára vágyó posztszovjet utódállamokkal.

Autóba rejtett pokolgép robbant kedden a grúziai Gori város rendőrkapitánysága mellett. Három rendőr életét vesztette, 26 személy megsebesült. - Terrorakció történt - mondta Irakli Okruasvili grúz belügyminiszter. A Tbiliszitől 80 kilométernyire nyugatra található Gori városa - Sztálin egykori szovjet vezető szülőhelye - közel fekszik a Grúziától való elszakadásra törekvő Dél-Oszétia térségéhez.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.