Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rádiónyilatkozata szerint a fő cél továbbra is az, hogy a nyilvánosság mindenkire vonatkozzon, az iratokat mindenki megismerhesse, és ne legyenek olyan kivételezett társadalmi csoportok, amelyek elrejthetik múltjukat a nyilvánosság előtt. A teljes nyilvánosság érdekében az eddig alkotmánymódosítást sürgető kormányfő ugyanakkor tegnap már úgy nyilatkozott, hogy "van, aki azt mondja, hogy ehhez alkotmány kell módosítani, persze sokkal jobb lenne, hogyha nem kellene". Változtatott az alkotmány módosítását eddig mereven elutasító SZDSZ is, s éppen a kormányfővel ellentétesen. Kuncze Gábor elnök tegnap azt közölte: akár az alkotmány módosítását is meg kell fontolni, ha ez az ára az ügynökök megismerését célzó "rendszerváltó szándék" teljesülésének. A Fidesz pedig mindeközben a szocialistákat megelőzve saját alkotmánymódosítást terjesztett be az Országgyűlésnek, amely minden olyan személyt kizárna a közhatalomból, aki 1990 előtt magyar állampolgárokkal szemben, szabad akaratából állambiztonsági tevékenységet végzett. Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszter szerint az önkéntesség a beszervezési iratokból kiderülhet, másrészt az érintett iratait áttekinti az átvilágítótestület. Később Demeter elismerte, hogy óvatos becslések szerint is eltűnt az iratok nagyobbik része, vagy "széthordták". Demeter Ervin szerint a Fidesz magára nézve is alkalmazni fogja ezt a szabályozást. A Szita Károly kaposvári polgármesterrel kapcsolatos kérdésre a volt miniszter nem reagált.

Kuncze Gábor a Fidesz javaslatát meglehetősen elkésettnek nevezte, Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes pedig azzal utasította el: az MSZP nem támogatná, hogy az alkotmány módosítása a politikai leszámolást szolgája.

Az MDF elnöke "történelmietlennek, jogilag értelmezhetetlennek" nevezte a Fidesz-javaslat "saját, szabad akaratából" kitételét. Dávid Ibolya emlékeztetett rá: az MDF már korábban kezdeményezte, hogy az ügynökök és hálózati személyek nevei nyilvánosságra hozatalának legyen következménye; akinek ilyen múltja van, az ne vállalhasson bizonyos tisztségeket. Az MDF elnöke szerint egyébként politikai és alkotmányos játéktérré vált az ügynökkérdés: ezzel kapcsolatban az "öszszevissza beszédek idejét éljük". Dávid Ibolya lapunknak úgy nyilatkozott: meglepődött, amikor kézhez kapta a szocialisták törvénymódosítási tervét: azt ugyanis nem a felelős kormány, hanem néhány szocialista képviselő "önálló indítvány" formájában nyújtotta be. Ez pedig alkalmat adhat arra is, hogy a kormány adott esetben kihátráljon az ügynöktörvény mögül.

Pert nyert a litván állammal szemben tavaly az Emberi Jogok Európai Bíróságán a volt litván főügyészség és a megyei adónyomozó hivatal két munkatársa. A testület szerint ugyanis Vilnius diszkriminációt alkalmazott, amikor Juozas Sidabrast és Kestutis Dziautast - KGB-s múltjuk miatt - 1999-ben menesztette állásából. Ezzel ugyanis több ponton megsértette az alapvető emberi jogok védelméről szóló európai konvenciót. A bírósági döntés nyomán Litvánia erkölcsi és anyagi kártérítésként fejenként hétezer eurót fizetett ki a két férfinak.

A miniszterelnök írásban adta hozzájárulását ahhoz, hogy ha a Történeti Levéltárban bármilyen, személyére vonatkozó adat található, azok teljes nyilvánossága biztosított legyen - közölte tegnap a kormányszóvivői iroda. "A nyilvánosság biztosítása érdekében a kormányfő elküldte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának azt a formanyomtatványt, amellyel a 2003. évi III. törvény alapján elismeri közszereplő minőségét" - tartalmazza a közlemény.