Zsírleszívásra jött Magyarországra az a harmincegy éves nő, aki a beavatkozás másnapján meghalt. Az Ausztriában élő albán páciens esztétikai műtétjét január elején végezték el a mosonmagyaróvári kórházban. A rendőrség igazságügyi szakértőt vont be annak vizsgálatára, terhel-e valakit felelősség a halálesetért. Kocsis Tünde alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense tudósítónknak elmondta: jelenleg nem folyik büntetőeljárás. Értesülésünk szerint a beavatkozást egy nem helybeli orvos végezte, aki erre az alkalomra kibérelte az intézménytől a műtőt. Dr. Vörös László, a mosonmagyaróvári kórház igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: a vizsgálat befejezéséig, illetve a családtagok hozzájárulása nélkül nem nyilatkozik az ügyben.

Információink szerint a fiatal nőnek a műtétet követően mélyvénás trombózisa keletkezett, ami tüdőembóliát okozott, s ez idézte elő a tragédiát. Egyelőre nem tisztázott, hogy a műtétet végző sebész szakvizsgával rendelkező plasztikai sebész volt-e, mint ahogy az sem, hibáztatható-e a történtekért. Ami tény: tüdőembóliát sok minden okozhat, a szakemberek szerint akár fogamzásgátló rendszeres szedésétől is kialakulhat ilyen rejtett betegség.

Ivanics György, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság magánorvosi szekciójának vezetője szerint az esztétikai műtéteknek lehet következményük - bevérzés vagy a duzza-nat -, s lehet szövődményük is. Mindezeket azonban a hibától élesen el kell választani. - A haláleset ilyen beavatkozásoknál nagyon ritka, miután többnyire makkegészséges pácienseken végzünk szépészeti műtétet, s azt alapos orvosi vizsgálat előzi meg. Ha eközben bármilyen komolyabb szervi bajra fény derül, annak orvoslása előtt nincs "szépülés"- mondta az elnök, aki szerint szinte kizárt, hogy közvetlen összefüggés lenne a zsírleszívás és az embólia között. Ennek a beavatkozásnak ugyanis legfeljebb keringési elégtelenség, sebfertőzés lehet az egészségügyi kockázata, ha például egyszerre több tíz kilónyi zsírtól akarjuk megszabadítani az illetőt.

- Minden esetben az orvos mérlegel, mit szabad és mit nem tanácsol - mondja Ivanics doktor, aki szerint ugyan a hasplasztika esetében a legtöbb a szövődmény, de még itt is legfeljebb az esetek öt-tíz százalékában adódik probléma. Az pedig, ha valakinek rejtett betegsége van, függetlenül egy plasztikai beavatkozástól, bármikor előjöhet. Az egyébként igazságügyi szakértőként is dolgozó orvos szerint évente mintegy harminc-ötvenezer beavatkozást végeznek, és kollégák munkájára alig öt-hat panasz érkezik, a panaszosok viszont döntően az eredménnyel elégedetlenek.

Amire azonban a szakma mindenkit figyelmeztet: sajnos szakvizsga nélkül is végeznek egyes orvosok esztétikai műtéteket. Magyarországon körülbelül 160 plasztikai sebész dolgozik a magán- és az állami szférában és körülbelül 40-50 főre tehető azoknak a nem szakorvosok-nak a száma, akik plasztikai sebészeti gyakorlatot folytatnak. Amire a jelentkezőknek mindenképpen ügyelniük kell: miután a törvény a plasztikai sebész titulust szakvizsgához köti, így ezt a kifejezést a "papír" nélkül dolgozók gondosan kerülik. Az ilyen rendelőket esztétikai sebészetnek, szépészet, vagy plasztikai klinikának nevezik.

Évente egyébként mind többen döntenek a mesterséges "szépítő eszközök" mellett. A beavatkozás típusa életkortól függ, a tinédzsereknél a fül, az orr plasztikája, valamint az emlőnagyobbítás a listavezető. A kor előrehaladtával pedig mind népszerűbbek a ránctalanító beavatkozások, de jellemzően egyre fiatalabbak keresik fel a plasztikai sebészeket. Az orvosi szabadság meglehetősen nagy, így tényleg csak a doktor felelősségén és lelkiismeretén múlik, hogy - a szakmai szabályok betartásával - milyen beavatkozásra mond igent és mire nemet. A jó szakember akkor is visszautasítja a megrendelést, ha a kérés esztétikailag diszharmonikussá tenné a pácienst.

A szépészeti mûtéteknek lehet szövõdményük (képünk illusztráció)