A 2001-ben átadott turbina közvetlen szomszédságában több lakó- és üdülőingatlan áll, és az itt élők indítottak kártérítési pert az üzemeltetők ellen. Az egy évvel ezelőtt megszületett elsőfokú (nem jogerős) bírósági ítélet szerint az Első Magyar Szélerőmű Kft. az ingatlanok forgalmi értékének 10 százalékát kitevő kártérítést kénytelen fizetni, a Fejér Megyei Bíróság ugyanis bizonyítottnak találta a szélzaj miatti értékcsökkenést. Bár a szél segítségével termelt áram elvileg zöld-, vagyis környezetbarát energiának számít, a szélerőművek létesítését gyakran a környezet- és természetvédelmi hatóságok akadályozzák meg. Ez történt két éve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is, ahol tájképvédelmi okokból, illetve azért, mert a szélkerekek egy fontos madárvonulási útvonalba estek volna, a zöldhatóság nem járult hozzá egy tervezett beruházáshoz.

Van esély ugyanakkor egy másik, 14 szélkerékből álló szélfarm megépítésére a Duna mentén. A Windfarm Kft. beruházásában az Adony-Kulcs-Rácalmás vonalba szeretnék felépíteni a turbinákat, az építkezés megkezdésének, illetve befejezésének időpontja azonban még nincs kitűzve. Lénárd Béla, Kulcs polgármestere kérdésünkre cáfolta, hogy a meglévő erőmű miatti tiltakozás nehezíthetné az újabb beruházást: mint az elöljáró kifejtette, ezúttal a lakott területektől távol, a település külterületén tervezik felállítani a hozzájuk legközelebb eső szélturbinát.

A megújuló energiával foglalkozó hazai környezetvédő szervezetek álláspontja szerint a hatóságoknak kötelező védőtávolságot kellene előírniuk, hogy a jövőbeli szélenergia-beruházások semmiképpen se zavarhassák a lakosságot. A zöldek azt is szeretnék jogszabályban rögzítve látni, hogy a telepítés előtt kötelező szakértői állásfoglalást kérni a madárvonulási útvonalakról, a hatalmas lapátok ugyanis tömegesen darálhatják le az éjjel, nagy csapatban vonuló szárnyasokat.