"Miután az államhatárokon kívül élő magyar nemzeti közösségek helyzetével a magyar törvényhozásban önálló és állandó szakbizottság 1920 óta nem foglalkozik, szükségesnek tartjuk a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását" - ismertette az önálló képviselői indítvány indoklását Csapody Miklós. Hozzátette, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradásával, nemzeti önazonosságuk megőrzésével és gazdasági helyzetük javításával kapcsolatos folyamatos országgyűlési teendők elkülönülnek az emberi jogokkal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, illetve a külpolitikával és diplomáciával foglalkozó parlamenti testületek feladataitól.

A Határon Túli Magyarok Bizottsága - mondta Csapody Miklós - mint állandó országgyűlési bizottság folyamatosan figyelemmel kísérné a szomszédos országokban, illetve a világban bárhol élő magyar közösségek helyzetét és a szülőföld-stratégia megvalósulását. Szintén feladata lenne e stratégia alakítása, évenkénti értékelő jelentések készítése, a határon túli magyar közösségeket támogató közalapítványokkal, illetve az érintett kormányzati szervekkel a kapcsolattartás, továbbá parlamenti állásfoglalások előkészítése.

Az indítvány szerint a bizottságot a Házszabály előírásainak megfelelően, nem paritásos, hanem összetételében a kormányoldal és az ellenzék pártarányait tükröző, átlagos létszámú állandó bizottságként kell létrehozni. A képviselő megállapítása szerint a magyar nemzetpolitikának ez a sajátos területe - a magyar külpolitika egyik stratégiai kérdése - a parlamenti dimenzióból annak ellenére hiányzik, hogy a házszabály szerint az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.

(MTI)