A német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben szerzett tapasztalataikról, köztük arról, hogy megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében, s hogy az incidensek egyebek között az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általánosabban romló közhangulatra vezethetők vissza.

A tényfeltáró delegáció indításáról tavaly szeptemberben döntött az EP plenáris ülése a vajdasági magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt. A küldöttség három napot tartózkodott a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Az ötfős delegációt Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság elnöke vezette, tagjai között Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ), Hegyi Gyula (MSZP), valamint az osztrák szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet.

Szóbeli beszámolójában Pack hangoztatta, hogy a Vajdaságban évszázadok óta különböző nemzetiségek alapvetően békében élnek egymással, és ennek a helyzetnek nem szabad megváltoznia. Külön kiemelte, hogy a vallási közösségek mind békét akarnak, tehát a vallás bizonyosan nem áll semmilyen atrocitás hátterében. A delegációvezető az incidensek három típusát különböztette meg - sírgyalázásokat, gyűlöletkeltő feliratokat, valamint az emberekkel szembeni erőszakot -, és leszögezte: "túl sok ilyen volt".

Közös tényezőnek minősítette, hogy az inzultusokat általában fiatalok követik el, akiknek körében szerinte egyre nő az agresszió az általános helyzet - a kevés munkahely, a nehéz lakáshelyzet - miatt. Fontos tényezőnek minősítette a volt Jugoszlávia más körzeteiből érkezett nagyszámú menekült jelenlétét a Vajdaságban, rámutatva, hogy utóbbiak hiába érkeztek szintén többnemzetiségű környezetből, nem éltek békés körülmények között, nem tanulták meg a békés együttélést. "Az idegengyűlölet el van hintve a köztudatban" - mutatott rá.

Pack asszony nem értett egyet azokkal a megjegyzésekkel, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyulnak a történtekhez, de azt kiemelte, hogy a rendőrség hatékonysága nem kielégítő, és az ügyészek sok esetben nem hajlandóak elismerni egy-egy cselekedet etnikai indítékát. A tényfeltárás során sok esetben eltért a rendőrség és az áldozatok helyzetleírása - hangoztatta. Elvárható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul, vagy vegyenek fel magyar származásúakat soriakba - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben és kormányzatban, el tudják mondani, amit akarnak, ugyanakkor a helyi önkormányzatokban nem mindig érvényesül a parlament akarata.

A szerb központi hatóságokban szerinte megvan a jóakarat, és léteznek a demokratikus formák a kisebbségi helyzet rendezését illetően, a problémák a végrehajtásban lépnek fel. A szerb kormány is tisztában van azzal, hogy a kisebbségek kezelése Belgrád érdeke is - szögezte le. Elmondta, hogy az autonómia kérdésével nem foglalkoztak, de utaltak arra, hogy nagyobb decentralizációra lenne szükség az országban.

A képviselő asszony szerint a delegáció egyebek között az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást. Azt is sürgette, hogy az Európai Unió fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén.

Kasza József elégedetlen

Elégedetlenségét hangoztatta lapnyilatkozatában az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró missziója miatt Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket.

"Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet" - mondta Kasza a keddi Gradjanski List című újvidéki napilapnak nyilatkozva. A pártelnök egyetértett a Doris Pack vezette bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább mintegy száz jogsértés etnikai indíttatású volt.

"Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az az előrelépés, hogy a hatóságok immár komolyan veszik a helyzetet... Enyhén szólva az állam tétlensége miatt is részese mindennek. Nem tett semmit idejekorán és megfelelő módon" - így Kasza.

A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack asszony erre csak egy "viszontlátással" reagált."Ugyanakkor nem tekintem ezt hidegzuhanynak. A lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába. Látjuk majd, hogyan alakul a helyzet, de biztosan nem fogok hallgatni, ha folytatódnak a nemzeti kisebbségek elleni kilengések" - szögezte le lapnyilatkozatában Kasza József.

Megvertek két magyar középiskolást az észak-bácskai Bajsán

Az EP-bizottság vizsgálódásai idején Észak-Bácskában újabb bűntény történt, amelynek két magyar fiatal volt az áldozata és három szerb az elkövetője, akiket rövid időn belül elfogott a rendőrség.

Az eset vasárnap kora hajnalban történt, a Bácstopolya melletti Bajsa településen, a történtekről az egyik magyar áldozat édesanyja számolt be az MTI-nek, mivel a fiú nem mer róla beszélni.

Az édesanya elmondása szerint középiskolás fia barátjával együtt vasárnap kora hajnalban tért vissza egy szórakozóhelyről, leszálltak az autóbuszról, és indultak haza. Ekkor egy autó állt meg mellettük, három fiatal kezdett kiabálni feléjük szerbül, majd kiszálltak a kocsiból. Megkérdezték tőlük, "tudják-e merre van Pannónia?", majd minden ok nélkül mindkettejüket megütötték. Az édesanya szerint fia az első ütés után a földre került, ezután rugdosni kezdték, majd elvették mobiltelefonját és elmentek.

Mészáros Tibor, a bajsai önkormányzat titkára hétfőn közölte, hogy a támadókat a kulai és a bácstopolyai rendőrség összefogásával már elfogták, s ketten közülük beismerték tettüket. A tettesek kulaiak, állítólag huszonévesek.

Az édesanya a fiával és annak barátjával történt esetet nem tartja etnikai indíttatásúnak, mondván: a támadók tíz perccel korábban összerugdostak két vegyes családból való topolyai fiút is, akikről ugyancsak nem tudták, hogy kicsodák.

A vajdasági nemzetiségi viszonyokat és a "magyarverések" hátterét vizsgáló EP-bizottság hét végi látogatása idején - nagyjából egy időben a bajsai esettel - Szabadkán megverték Hevér Lórántot, a Kossuth Rádió helyi tudósítóját. A rendőrség nem nemzeti alapú incidensnek, hanem rablótámadásnak minősítette az esetet.

(MTI)