Tizennégy budapesti kávéházat rangsoroltak, ennyien neveztek be a megmérettetésre, melyben meglepetésre egy külvárosi hely, a XVIII. kerületi Zila kávéház szerezte meg az első helyet, minden tekintetben kilencven százalék fölé értékelték, összesítésben 99,7 százalékot kapott. A további két dobogós helyet a Károlyi és az Alibi szerezte meg.

A bírálók objektív szempontok alapján tesztelték a különböző kávéházakat. Mint Orbán Gergelytől, a verseny egyik szervezőjétől megtudtuk, kritérium volt például a térkialakítás, pontozták a tárgyi és személyi feltételeket, nem maradt el az érzékszervi vizsgálat, s fontos volt számukra a kávéházi jelleg is. Mindenütt előidéztek sztenderd konfliktusokat: kértek például egy pohár vizet a kávéhoz (ami nem mindenütt volt természetes), vagy többször asztalukhoz szólították a pincért, hogy a különböző készítményekről érdeklődjenek, s egyben a felszolgálók tűrőképességét lemérjék.

A két évvel ezelőtt alapított szakmai műhely, a kavehazak.hu tagjainak e versennyel is az volt a céljuk, hogy Budapest jelenkori kávévárossá fejlődésének helyes irányt szabjanak, s méltó helyet vívjanak ki e vendéglátási forma számára a városmarketingben.

Saly Noémi, Budapest kávéházi múltjának jeles ismerője boldogsággal szemléli a kávéházak szaporodását. Bár ez a felvirágzás másféle "kávéházakat" terem, mint amilyenek a múlt századfordulón voltak, hangulatban azért jó néhány hasonló van már. A szakma jó úton halad: egyre igényesebb helyek nyílnak. Már olyanok is vannak, ahol nem szól a kereskedelmi rádiók zenéje. És ez előrelépés.

Saly Noémi szeretné eloszlatni azt a félreértést, hogy a kávéház csak az írókról és a művészekről szól. Mint mondja, az 1896-os címjegyzékben mindössze öt irodalmi kávéház szerepelt, s az 1912-esben sem sokkal több. Viszont ezekről maradt fenn a legtöbb emlékezés. Pedig az iparosoknak, kereskedőknek, egyéb szakmáknak is megvoltak a maguk törzshelyei. A kávéház nem más volt, mint a polgári demokrácia háttérintézménye.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán, a felsőfokú vendéglátó-ipari oktatás színterén ma nincs külön kávésképzés, míg például mixerképzés indul. Stroh Péter, az iskola éttermének, az Alkotmány utcai Alma Maternek az üzemvezetője elmondja, náluk megtanulhatják a hallgatók a gyakorlat során a kávégépek kezelését, megismerhetik a kávéfajtákat, emellett rendszerint néhányan szakdolgozati témának választják valamelyik régi kávéház történetét. A kávéház nem a nagy nyereséggel kecsegtető üzletformák közé tartozik, így szerinte akkor áll meg a lábán, ha valami pluszt, mondjuk kulturális fogyasztanivalót is kínálnak a kávé mellé. Véleménye szerint a kávéházak divatja jó a többi vendéglátóhelynek is, mert általuk is nő a vendéglátás iránti bizalom.

A kávésképzés a főiskolától függetlenül, nagy, külföldi kávéscégek ösztönzésére civil alapon mégis megindult. A Barista Hungary Kft. tavaly már a kávékészítésben otthonos baristákat (kávés pincéreket) tanított, sőt ősszel megrendezték első versenyüket is. Egy magyar baristának többféle kávékultúrában kell otthon lennie, mivel hazánkban a keleti, az olaszos, a bécsi és a német kávékészítési szokások egyaránt jelen vannak.

A kavehazak.hu munkatársai az első hazai baristaverseny megrendezésében is részt vettek. Ez is a Kávéváros születik című eseménysorozatuk része volt, csakúgy, mint a kávéház-minősítő verseny. Következő népszerűsítő akciójuk a kávéakadémia lesz, ennek keretében ismeretterjesztő cikkeket közölnek honlapjukon, s hasonló célból összejöveteleket is tartanak. Újra meghirdetik a kávéházak minősítő versenyét is, valószínűleg márciustól lehet jelentkezni az idei megmérettetésre.

A legjobbnak választott Zila