Úgy látszik, hatvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Európa hajlandó legyen felfogni, milyen rémtetteket követtek el a vészkorszakban a zsidósággal szemben. A múlt héten Auschwitzban tartottak nemzetközi gyászünnepséget, de idehaza is számos rendezvényen emlékeztek és emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke fontosnak tartja például, hogy a pesti gettó felszabadításának évfordulóján a három közjogi méltóság mellett valamennyi parlamenti párt képviselője jelen volt a Dohány utcai zsinagógában megtartott emlékező istentiszteleten. Ugyanennyire fontos - tette hozzá -, hogy az országszerte tartott megemlékezéseken katolikusok és más egyházakhoz tartozó keresztények is részt vesznek. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy "keresztény testvéreinkkel közösen gyászoljuk azokat a magyar állampolgárokat, akiket elpusztított a gyűlölet".

A Mazsihisz elnöke úgy tapasztalta, hogy az utóbbi években sokat javult a zsidó hitközségek és a nagy keresztény egyházak viszonya. Ez természetes állapot, hiszen "más hitelveket vallunk ugyan, de közös erkölcsi alapon állunk a keresztény egyházakkal". Jól működnek az intézményes kapcsolattartás fórumai - egyebek mellett a Keresztény-Zsidó Társaság -, az egyházakat érintő közös ügyekben rendszeres a konzultáció.

Az utóbbi hónapokban azonban több esemény is feszültséget keltett a zsidó felekezet és a keresztény egyházak között. Heisler András a kettős állampolgárságról szóló népszavazást és az egyházi iskolák támogatásáról folyó vitát említette.

A határon túl élő magyar ajkúakért a Mazsihisz is felelősséget érez - mondta Heisler András -, de a keresztény egyházaktól eltérően úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárság ügye olyan pártpolitikai kérdéssé vált, amelyben egy felekezetnek nem szabad állást foglalnia. Az egyházi iskolák finanszírozása kapcsán a zsidó hitközségek is egyetértettek azzal, hogy az állam nem tehet különbséget a felekezeti és az önkormányzati intézmények között, azt viszont nem tartották helyesnek, hogy a "sajtón keresztül üzengessünk, vagy gyerekeket vigyünk az utcára tüntetni". A Mazsihisz a nyílt konfliktus helyett inkább tárgyalásokat szorgalmazott a kormánnyal, és Heisler András úgy látja, ez a módszer eredményre is vezetett.

A Mazsihisz - jegyezte meg - később is fenntartja a jogot, hogy esetenként önálló és markáns véleményt fogalmazzon meg az egyházakat érintő kérdésekben. "Hatvan évvel a holokauszt után és tizenöt évvel a rendszerváltást követően akár kisebbségi vélemény is nyugodtan vállalható" - mondta.

A pesti gettó felszabadításának évfordulóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt a Dohány utcai zsinagógában. A Mazsihisz elnöke szerint ez semmi esetre sem sorolható a pártpolitikai megnyilvánulások közé: "a kormányfő helyhez és alkalomhoz illő beszédet mondott". Pártpolitikai megnyilvánulásoktól azonban mindenkinek tartózkodnia kell a templomi szerepléseknél. Mi eddig sem engedtük meg, és a jövőben sem fogjuk, hogy a zsinagógák a pártpolitika színtereivé váljanak - jelentette ki Heisler, aki szeretné, ha más egyházak és felekezetek is megfelelnének ennek az elvnek.