Hálóra kerülnek a listák?
Már a tavaszi ülésszak első ülésnapján tárgyalhat, a legpergőbb menetrend szerint pedig március közepére szavazhat is az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amely nagyobb nyilvánosságot kíván teremteni az előző rendszer állambiztonsági dossziéinak. Az Országgyűlés elnökéhez tegnap benyújtott képviselői önálló indítványt az MSZP elnöke, a szocialista frakció vezetője és helyettesei jegyzik.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szöveget azzal a kommentárral vette át tegnap Burány Sándortól, hogy reményei szerint a törvény lezárja az elmúlt tizenöt év elmaradásait, egyszer és mindenkorra pontot tesz a múltra. Reméli azt is, hogy a törvény meghozatala kisebb feszültséget fog kelteni, mint amennyi feszültséget önmagában rendezni tud.
Az indítvány elkészítéséért felelős Burány Sándor frakcióvezető-helyettes többször egyeztetett Gyurcsány Ferenccel, aki a hónap közepén elkészült első változatot a nyilvánosság előtt bírálta, az iratok megismerhetőségének még szélesebb lehetőségét kérve. Ennek eleget tettek, hiszen az eddig tartósan titkossá nyilvánított dossziék újravizsgálását rendelné el a törvény. Figyelembe vették az SZDSZ kéréseit is, így a levéltárnál őrzött teljes anyag - leszámítva az államtitkot és a magánéletre vonatkozó adatokat - hosszabb távon az internetre is felkerül. A levéltár honlapján fokozatosan teszik közzé az iratokat. Az első ütemben az állambiztonsági szervekkel együttműködők, illetve az alkalmazásában állók azonosításához szükséges információkat lehet majd megtalálni.
A törvényjavaslat szövege konkrétan nem tér ki arra, hogy a jelentések is nyilvánosságra kerülnek-e, bár a koalíciós pártok múlt heti sajtótájékoztatóján arról volt szó, hogy így lesz, hogy például "Medgyessy Péter szt.-tiszti jelentéseit egy az egyben megismerhetővé teszik". Burány Sándor lapunknak tegnap megerősítette: azért nem tértek ki külön a jelentésekre, mert a törvény alapján egyértelmű, hogy azokat is nyilvánosságra hozzák.
A dokumentumok digitalizálása és a várhatóan ugrásszerűen megnövekvő érdeklődés kielégítése jelentős többletfeladat és -költség a levéltárnak. Az ezzel kapcsolatos többlettámogatásról Szili Katalin házelnök szerint egyeztetések kezdődnek majd a levéltárral.
A jelenlegi iratátadó bizottság helyett új testület dönt majd arról is, hogy mely iratokat tarthatnak vissza a nemzetbiztonsági szolgálatok, és indokolt-e azoknak az iratoknak a titkosítása, amelyek már a levéltárban vannak. Erről eddig egy háromtagú bizottság határozott, amelynek mandátuma március elején lejár.
A szakértőket több kritika érte amiatt, hogy túlságosan figyelembe veszik a szolgálatok szempontjait. Elsősorban az állambiztonsági szerveknél dolgozókra vonatkozó iratok maradtak a szolgálatoknál. A módosítás szerint egy új testület jön létre, két tagját a kormány, egy-egy tagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelöli. Ismét átrostálják a szolgálatoknál lévő papírokat, szűkebb lehetőséget adva azok visszatartására, és felülvizsgálják a levéltárban lévő minősített iratokat is. (A Fidesz erre a feladatra az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát javasolta.) Az új testület a bírósághoz fordulhat, ha úgy véli, hogy a szolgálatok valamilyen iratot indokolatlanul tartanak vissza.
Az új törvénymódosítási tervezetet Burány Sándor megküldte a szabad demokratáknak és a korábban aggályait hangoztató Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak. A két ellenzéki párt képviselői futárpostával kapják majd meg az indítványt. Ez a törvénymódosítás ugyanakkor nem zárta le a vitát a két kormánypárt között arról, hogy vajon az új szabályok nem igénylik-e az alkotmány módosítását is.
A most elkészült törvényszöveg alapján ugyanis nemcsak - mint eddig - a közszereplők, hanem a magánemberek múltja is megismerhető lesz. Ehhez viszont gyakori jogértelmezés szerint jelenleg nincs meg az alkotmányos felhatalmazás. Az MSZP és Gyurcsány Ferenc szerint hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez, az SZDSZ szerint nem.
Erről szerdán vagy csütörtökön egyeztetnek ismét a két koalíciós párt képviselői.
A tervezett módosítások ugyanakkor vitán felül nem tesznek eleget annak a visszatérően megfogalmazott ellenzéki követelésnek, amely szerint szankciókat is kell alkalmazni, vagyis ki kell zárni a közéletből a pártállami nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködőket. Ezt a szándékot a kormánypártok nem támogatják, s elegendőnek tartják azt, hogy a nevek nyilvánosságra kerülnek.
Az egyházak sem tekinthetik belügyüknek az ügynökkérdést, állította Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vasárnapi televíziós istentiszteletén. A vezető lelkész szerint a nyilvánosságra tartozik, hogy a katolikus egyház papjai továbbadták-e azokat az információkat, amelyeket például a gyónás alkalmával szereztek a hívektől. Mint mondta, annak idején a rendszeresen templomba járókon kívül sokan tettek eleget nagyobb ünnepeken gyónási kötelezettségüknek, és ha a pap
a meggyónt bűnöket továbbadta, az már közügy. Németh szerint szerencsés, hogy a listák nem közvetlenül a rendszerváltást követően kerültek elő, hanem most, mert így az egykori célszemélyeknek - köztük neki is - volt idejük feldolgozni a történteket, s ma már nem vált ki olyan indulatokat a lépés, mint amilyet tíz-tizenöt éve váltott volna ki. (Index)
