Héberül álmodom, de magyar feliratozással - mondta magáról. Hoffmann bankigazgató fia izgalmas élet során lett a legsikeresebb izraeli szerző és a világ egyik legnépszerűbb humoristája. A pesti zsidó humor hagyományait folytatta, legfőbb elődeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tekintette. 1942-ben érettségizett, s mivel zsidósága miatt egyetemre nem mehetett, ötvösnek tanult. A második világháborúban munkaszolgálatosként Szlovákiába terelték, de a táborból hamis igazolvánnyal megszökött. 1945-ben fémműves diplomát szerzett, hamarosan azonban a Ludas Matyi és a Szabad Száj munkatársa lett. De amikor Révai József megbízta egy musical írásával, mely az ipari proletariátus vezető szerepéről szólt volna, inkább elhagyta Magyarországot. 1949-ben Izraelbe ment, és itt vette fel egy izraeli patak, a Kishon nevét. Kibucban dolgozott, s az Új Kelet című magyar lap munkatársa lett, majd az ivrit nyelv elsajátítása után, 1952-től 32 éven át a Maariv című lapban jelentek meg írásai.

Számos díjat és kitüntetést kapott, köztük háromszor az Aranyglóbuszt. 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben az Izrael-díjat kapta meg.

Magyarul megjelent kötetei: Veszett ernyő nyele, Az eszed tokja, A zanyja Krausz, Hogy volt?, Volt szerencsém, A tengeribeteg bálna, Hiszi a piszi, Alma a fa alatt - utóbbi a Tízparancsolat használati utasítása, s a Biblia alapos ismeretét mutatja, "amely nélkül héber író nem lehet meg".