Drágább fodrász, kisebb fizetés
A tökéletes európai nő valahol az olasz színésznő Monica Bellucci, a volt ír államelnök, későbbi ENSZ emberjogi főbiztos Mary Robinson és Kovács Kati olimpiai bajnok kajakozó keresztmetszetében lehet. Vagy ha nem, akkor is tudjon főzni, legyen tökéletes anya, feleség - és minimum sikeres középvezető. Legalábbis ezt a képet közvetítik az álláshirdetések, a média és gyakran a családok férfi tagjai is. A nőket érintő hátrányokról már kevesebbet hallani.
Az EU az amszterdami alapszerződésben a nemek közti egyenlőséget az unió egyik legfontosabb alapelveként jelölte meg. A megvalósítást célzó uniós ötletek kidolgozásában ma már Magyarország is részt vesz.
A nemi egyenjogúságot érintő EU-irányelvek elsősorban a munkaerőpiacra vonatkoznak - a szabályozás szándéka azonban lassan átterjed a szociális területre, a munkán kívüli világra, a család és a munka összehangolására is. Az egyik fő cél a munkaerő-piaci részvétel arányait javítani: az uniós átlag ötven százalék, amelyet 2010-re hatvan százalékra szeretnének emelni. Elsősorban a gyermeket nevelő fiatal nőkre és a 45-50 év felettiekre összpontosítanak. Hazánkban a nők munkaerő-piaci részesedése 45,8 százalék. Magyarországon a rendszerváltás előtt - ellentétben Nyugat-Európával - a kétkeresős család nem számított különcségnek, ám a rendszerváltás után sok nő inaktívvá vált.
Csakhogy a korábbi felfogás miatt Magyarországon már léteztek azok az ellátórendszerek (óvodák, időseket ellátó otthonok), amelyek a nők munkavállalását lehetővé teszik. A rendszerváltás óta a lehetőségek persze leszűkültek, például felére csökkentek a férőhelyek. Különös módon az EU nyugati felén hasonló a helyzet: ott pedig még nem alakult ki kellő mértékben ugyanez az ellátórendszer.
Az unió következő célpontja: a férfi. Egy új kezdeményezés szerint a férfiakat be kell vonni a munka és a család összehangolásába. Brüsszel e témában 250 ezer eurós kerettel pályázatot írt ki ötletgyűjtésre. Magyarország is tervezi, hogy részt vesz, hiszen a családban betöltött szerepekről alkotott felfogáson nálunk is bőven van mit változtatni. A márciusra leadandó pályázatra állami szereplőket, civileket és szakértőket várnak, az országok hármas konzorciumban indulhatnak.
Bizony az unióban is előfordul, hogy ha egy nő bevisz egy zakót a tisztítóba, többet kérnek tőle, vagy a fodrásznál többet kell fizetnie, mint egy férfinak - meséli Szabó Szilvia, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium helyettes államtitkára. A luxembourgi EU-elnökség most prioritásként kezeli a nemi esélyegyenlőséget: fontos célja a munkaerőpiacon kívüli diszkrimináció megszüntetése.
Politikai döntés született tavaly ősszel egy új szabályozásról, amely elsősorban a társadalombiztosításra, a nyugdíjra és a biztosítókra vonatkozna. A nőknek még mindig kevesebb a bérük a férfiakhoz képest, és kevesebb időt is töltenek a munkaerőpiacon - így a nyugdíjuk önhibájukon kívül kevesebb, viszont tovább élnek, mint a férfiak. A biztosítók a terhességet kockázatnak számolják fel, és ez a nőknek hátrány a biztosítás megkötésénél. Az eredeti terv szabályozni szerette volna a nők megjelenítését a médiában, illetve nők hozzáférését eddig teljesen zárt foglalkozásokhoz is. (Magyarországi példa: egy lány mindenképpen autószerelő szeretett volna lenni, de az anyja nem tudta elhelyezni a helyi autószervizben, mert csak megrökönyödéssel és elutasítással találkozott.)
Bizonyos érdekcsoportok nyomására azonban a szabályzattervezetet megnyirbálták. Különösen a brit média háborodott fel, hogy Brüsszel beleszól a nők ábrázolásába. Ám az is nagy eredmény, hogy megmarad a társadalombiztosításra és nyugdíjra vonatkozó rész, valamint az a kitétel, hogy a terhesség miatt a nőket nem érheti semmilyen hátrány az áruk és a szolgáltatások igénybevételénél.
A döntéshozatalban részt vevő nők aránya jól jellemzi a nők társadalomban elfoglalt helyét. Az Európai Parlamentben (EP) például a bővítés előtt harminc százalék volt a nők aránya. Az EP tagjai attól tartottak, hogy a rosszabb arányszámokkal rendelkező csatlakozó országok (Magyarországon kilenc százalék a nők aránya a törvényhozásban, Ciprussal és Máltával holtversenyben) rontanak a közel egyharmados arányon, de az aggodalmak végül nem igazolódtak be. A harminc százalékot egyébként gyakran azért kezelik célként, mert a kutatások szerint ilyen arányú képviseletnél már lehetőség van a nők szempontjainak valódi megjelenítésére.
Jogi úton, számarányok betartásával sokat lehet elérni. A nők úgynevezett pozitív diszkriminációja megengedett az EU-jogban (például kvótákon keresztül), és a nemi alapon való diszkriminációt elszenvedő hölgyek jogainak orvoslásakor a bizonyítási kötelezettség az alperest - általában a munkaadót - terheli. A kvóták emelése után már "csak" a gondolkodásmódot kell megváltoztatni.
