Sok szavazó, sok halott
Áldozatot kell hoznunk az országért. Itt az esély, hogy megmutassuk a világnak, az irakiak törődnek a hazájukkal - mondta egy amerikai tudósítónak Karim Khodeir. A bagdadi férfi egyik volt annak a kétszázezer irakinak, aki tegnap részt vett a választások lebonyolításában, és ezzel halálos veszélynek tette ki magát, illetve családját. A szavazókat fogadó, személyazonosságukat ellenőrző, a szavazólapokat kiadó hivatalnokok hetek óta életveszélyes fenyegetéseket kaptak. - Már úgy megszoktuk őket, mint ahogy cigarettára gyújtunk - mondta a kelet-iraki Dijala tartomány választási bizottságának egyik vezetője. A választási munkatársaknak iraki viszonyok között jelentős összeg, kétszáz amerikai dollár (38 000 forint) ütötte a markát. Másrészt lelki szemeik előtt mindvégig ott lebegett annak a három társuknak a sorsa, akiket Bagdad központjában, fényes nappal pisztolyos férfiak rángattak ki autójukból, és a járókelők szeme láttára lőttek fejbe.
Ugyanezzel a dilemmával kellett megküzdeniük az irakiak millióinak is. Egyrészt páratlan lehetőségük nyílt befolyásolni országuk jövőjét, és a síita, illetve kurd vezetők is a részvételre buzdítottak. Egyes vidéki körzetekben a síita vallási elöljárók azzal fenyegették a híveket, hogy pokolra jutnak, ha nem adják voksukat az Ali asz-Szisztani nagyajatollah által támogatott pártszövetségre. A mérleg másik serpenyőjében ott voltak az ellenállók, akik négyszáz öngyilkos merénylettel fenyegetőztek vasárnapra, és az iszlám ellenségének minősítettek mindenkit, aki le meri adni a voksát.
Az irakiak többsége vállalta a kockázatot, és a betiltott közúti közlekedés híján gyalog is elment a választóhelyiségekhez, ahol sok helyen csak hosszú - és veszélyes - sorállás árán lehetett eljutni az urnákhoz. A választói jegyzékek 14,2 millió nevet tartalmaztak. A hivatalos részvételi adat délután kettőkor országosan 72 százalékon állt. Bagdad egyes körzeteiben 95 százalékos részvételt jelentettek. Egyes szunnita többségű városokban, például Falludzsában szintén a várakozásokat meghaladó volt a választói aktivitás. Összességében azonban a szunnita kisebbség soraiban kevesebb volt a kockázatokat vállaló, mint a Szaddám Huszein alatt fokozott elnyomatásnak kitett síiták között. Az ideiglenes államfő, a szunnita Gazi al-Javer a szigorúan őrzött bagdadi kormányzati negyedben szavazott. A fővárosban több helyen körtáncot jártak az irakiak. Még a Szadr-város nevű, a szélsőséges síita fegyveresek fellegvárának számító kerületben is hosszú sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt. A kurd térségekben az első jelentések szerint nagyjából kétharmados volt a részvétel.
Az ENSZ iraki megbízottja, Asraf Kazi a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a legtöbb, ha nem valamennyi szavazókör működött, és még ott is gyorsan újra kinyitottak, ahol az öngyilkos merényletek miatt átmenetileg be kellett szüntetni a szavazást. A szavazatok számlálása helyi idő szerint délután ötkor kezdődött, ugyanakkor a választásnak egészen hétfőn hajnalig nem lesz vége - akkor zár ugyanis az utolsó, az Egyesült Államok nyugati partvidékén lévő szavazókör, ahol az Amerikában élő irakiak adhatják le voksukat.
Az iraki belügyminisztérium egyik tanácsadója így összegzett: - Ma is voltak terrortámadások, tegnap is voltak és holnap is lesznek. Az a különbség, hogy az irakiak legitim kormányt választottak, amely sokkal erőteljesebben léphet fel a terroristákkal szemben.
Országszerte tucatnyi öngyilkos terrortámadásra került sor, amelyek legkevesebb negyvennégy emberéletet követeltek. Csak Bagdadban kilenc szavazóhelyiségnél robbantott pokolgép, és még az urnák zárása után is hallatszottak robbanások. A merényletekért Abu Muszab az-Zarkavi, magát újabban az al-Kaida iraki szárnyának nevező szervezete vállalta a felelősséget. A harcokban egy amerikai katona is meghalt.
A bagdadi repülőtér közelében tegnap lezuhant egy C-130-as típusú brit katonai szállító repülőgép. Egyelőre sem az áldozatok számáról, sem a katasztrófa okáról nem érkezett jelentés. Szombaton rakétatámadás érte a bagdadi amerikai nagykövetséget. Két amerikai meghalt, hat megsebesült. Hét gyanúsítottat őrizetbe vettek. Amerikai katonai források összességében rendkívül sikeresnek értékelték a választások biztosítását.
A megszálló erőkre nehezedő teherre jó példa az AP hírügynökség tudósítása egy tengerészgyalogos szakaszvezetőről, aki második iraki bevetésének vége előtt járva immár a kilencedik robbantásos támadást élte túl. Tony Stevens szerint az nagyon jó jel, ha valaki hallja a robbanást, mert a hang viszonylag lassan terjed, és aki észleli, mi történt, az "még játékban van". A 26 éves egykori profi baseballjátékos jelenlétét egységénél egyszerre tekintik jó és rossz ómennek. Sok katona élt túl két-három robbantást, és olyanok is vannak, akik fél tucatszor voltak kitéve a repeszek záporának, Stevens azonban csúcstartónak számít.
Irakban eddig több mint 1400 amerikai katona vesztette életét, a sebesültek száma tízezer fölött van. A koalíció a brit C-130-ason tegnap odaveszetteket nem számítva 160 más nemzetiségű katonát veszített. Köztük volt a magyar Nagy Richárd. A háború és a terrorhadjárat iraki polgári áldozatainak száma 10 000 és 100 000 között lehet.
Washingtonban a háborút visszamenőlegesen igazoló, teljes diadalként értékelik az iraki szavazást. Condoleezza Rice szerint három éve még senki jósolta volna, hogy mindez lehetséges. Az amerikai külügyminiszter úgy vélte, hogy az iraki alakulatok fokozatosan át fogják venni a biztonsági feladatokat, ám nem említette, hogy mikor kezdik meg az amerikai katonák kivonását. A Pentagon a tervezésnél abból indul ki, hogy a következő két évben nem lesz jelentős csapatcsökkentés Irakban.
George W. Bush sikernek minősítette a választást: - A világ a szabadság hangját hallotta a közel-kelet közepéről. Az elnök figyelmeztetett, hogy a terrortámadások ezután is folytatódni fognak, de a szavazás a béke, a stabilitás, a jólét és az igazságosság kezdete lesz Irakban.
Az első amerikai kommentárok úgy vélik, ennél is többről van szó: az egész Közel-Kelet történetében új fejezet nyílik, sőt még az olyan politikusoknak is el kell gondolkodniuk a történteken, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök. Felhívták a figyelmet arra, hogy Szíriában tegnap megrendezték az első demokratikus választást - ezen ezúttal csak az iraki állampolgárok vehettek részt, de ez nem lesz mindig így. Irán és Szaúd-Arábia vezetésének is tudnia kell, hogy az Egyesült Államok ott is aktívan támogatja a demokratizálódást.
Az amerikai médiában tegnap nem nagyon volt helye a kételynek. A neokonzervatív tábor kifejezetten diadalittas volt. A Fox Newson megszólaló képviselői szerint a részvételi adatok csattanós választ adnak a Busht bíráló fanyalgóknak, és az eredményeket "fogcsikorgatva" fogadó Európának is változtatnia kell hozzáállásán.
Még a kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő CNN is csak mellékesen említette azokat a kételyeket, amelyek szerint a fegyverek árnyékában nem lehet pontos képet kapni az iraki társadalom tényleges erőviszonyairól. Azzal sem nagyon foglalkoztak, hogy milyen következményei lehetnek, ha Irakban az iránihoz hasonló teokrácia venné át a hatalmat.
