Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság új elnökét vasárnap Moszkvába várták három napos látogatásra, de orosz elemzők kételkedtek a Kreml lehetőségeiben arra, hogy visszanyerjen valamit a Szovjetunió 1991-es széthullása után megfogyatkozott közel-keleti befolyásából.

Abbász hétfőn készül találkozni meghívójával, Vlagyimir Putyin elnökkel, valamint Szergej Lavrov külügyminiszterrel és II. Alekszij pátriárkával is. Oroszország (amely az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ mellett tagja a közel-keleti kvartettnek) bizakodott, hogy a január 9-én megválasztott Abbász képes demokratikus reformokat véghezvinni, és támogatást szerezni a nemzetközi közösségtől és Izraeltől egyaránt.

Putyin kifejezte készségét az Abbásszal való szoros együttműködésre a hagyományos orosz-palesztin barátság szilárdítása végett, noha Moszkva az elmúlt években inkább a nagyszámú orosz ajkút befogadó Izraelhez fűződő jó kapcsolatokkal törődött a terrorellenes harc jegyében. Az arab kártya befolyásszerző kihasználásának szándékára vallott, hogy Putyin ezen a héten fogadta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, elengedve Szíria szovjet adósságának csaknem háromnegyedét, és előirányozva a haditechnikai együttműködés fejlesztését (esetleg SA-18-as Igla légvédelmi rakéták eladásával).

A palesztinoknak szükségük van Oroszországra, hogy ne kizárólag a nyugatiaktól függjenek - jelezték moszkvai megfigyelők azzal kapcsolatban, hogy Abbász első külföldi útja keretében keresi fel Moszkvát: előbb, mint Washingtont és Európát. Mindamellett orosz elemzők is kétségbe vonták Moszkva képességét komoly szerep betöltésére a térségben.

Amerika cseppet sem nem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön a Közel-Keleten - mondta Konsztantyin Szimonov politológus, hozzátéve: a térség kulcsfontosságát Washington számára mutatja, hogy Condoleezza Rice elsőként közel-keleti utat jelentett be külügyminiszteri minőségében. (Ez a vizit egybeesik Abbász és Ariel Saron izraeli miniszterelnök találkozójával, amely február 8-án várható médiajelentések szerint.)

Oroszország periférikus helyet foglal el Palesztina érdekkörében, és nem számíthat arra, hogy megfogadják a palesztin jövőre vonatkozó javaslatait - vélte Jevgenyij Szatanovszkij keletkutató, rámutatva, hogy Amerikán kívül számos más erő hat a régióban: Izrael, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, más iszlám országok. Szatanovszkij kétségbe vonta azt is, hogy Abbász konszenzust érhet el a palesztin csoportok között, még ha egy asztalhoz is tudja ültetni valamennyit.

Szatanovszkij elég komolynak ítélte az Egyesült Államok katonai expanziójának veszélyét Szíriában. Hamarosan elválik, hatalmon marad-e Aszad és kormánya, vagy Amerika ugyanúgy lép fel Szíriában is, mint Irakban - mondta az Interfaxnak. Oroszországot megvádolhatják, hogy túl szoros kapcsolatokat tart fenn olyan arab rendszerekkel, amelyek Washington szerint terrorista csoportokat támogatnak - intett Szimonov.

Abbász egyébként 1982-ben a moszkvai Keletkutató Intézetben védte meg kandidátusi értekezését, amely a cionista mozgalom vezetői által a náci Németországgal 1933-tól 1939-ig fenntartott titkos kapcsolatokról szólt.